1927-ben hatóságilag is gyógyfürdővé nyilvánították Sóstófürdő (1. kép) néven.
Eme kellemes vizű tó maximum két és fél méter, az északi része csónakáztatóként ismert, míg a város felé eső része fürdőhelyként tartják számon, ami a Sóstógyógyfürdő névre hallgat. A tó vize nátriumsó koncentrációjú és sziksó tartalma végzett. Már a 19. században is igen közkedvelt volt, mint fürdőzési hely az emberek számára. Az évtizedek óta folytatott mederkotrásoknak köszönhetően vált a tó mai formájává, ettől a megszokott mérettől volt nagyobb is kb. 1931-ben, de az a rész annak idején csak mocsár lepte el, ezért idővel feltöltötték. A Sóstói-erdő Nyíregyháza és Sóstógyógyfürdő között terül el, gyerekek, felnőttek, idősek, fiatalok, sportolók, előszeretettel látogatják nap, mint nap és becsülik. Bár a Sóstó név nem csak a mi területünkhöz tartozik, más városokban is előfordul, de a környékbeliek az egyéb létesítményekre, mint pl.: állatkert, Krúdy vígadó (2. kép), vagy az erdőre is csak a Sóstó szócskát használják.
A város asszonyai 1794-ben engedélyt kaptak rá, hogy a Sóstói vízben (3. kép) ruhát mossanak, és közel három évtizeddel később már megépült az első, négy káddal működött fürdőház és a vendéglő. Egy korabeli írás szerint a városunk már ekkor működtetett Sóstón egy polgári jellegű szórakozást egy igen kielégítő fürdőt. Futó tűzként terjedt a hír miszerint víznek gyógyító ereje van, a hangulatos mulatozásnak pedig egyre több csodálója lett.
A Gyógyvíz és egyben az erdő vonzerejének bizonyítéka az alpesi stílusú Svájci-Lak (4. kép), ami 1866-ban épült, itt többek között megfordultak művészek, politikusok, például a híres költő, író, Karinthy Frigyes, az író és prózaíró Krúdy Gyula, és „a nemzet csalogánya˝ a színésznő Blaha Lujza.
„… a kis sóstói fürdőben robbant ki minden
virtus a magyarból, ami szép megmaradt
számára apáiból. Ha nem volt kártya, volt
leányszöktetés, vagy velencei éj a tavon.
A kártya izgalmáért kárpótoltak a nevezetes párbajok…” (Krúdy Gyula)
Sóstón nem csak a fürdőt lehet megtalálni, hanem más egyéb programmal is szolgál a környék, köztük a Nyíregyházi Állatpark (5. kép), melyet a sóstói tölgyes ölel körül. Egyébként hazánkban ehhez hasonló állatkert nem működik. A budapesti állatkert után miénk a legnagyobb gyűjtemény, több mint 200 féle közel 2500 egyede található itt. Az állatkert a várostól 5km-re található. Nagy kiváltságnak számít, hogy ilyen háborítatlan és csendes helyen terül el a tölgyerdő mélyén. Legalább 30 hektár helyet foglal magában, amit a külföldiek előszeretettel látogatnak, hogy megtudják eme állatok, hogy élik itt mindennapjaikat. Ha a vendégek netalántán elfáradnának, a Hotel Dzsungelben lelnek a pihenésre, ami az állatkert saját szállodájában. A parkot egyébként 1998-ban hozták létre egy régi szabadidőpark helyén.
Sóstó festői környezetével rengeteg csodás élményt nyújt az odalátogatóknak. Mind az állatkert, a tó és a többi kikapcsolódási lehetőségek igazi élményeket nyújtanak a pihenni vágyóknak. Amennyiben ebbe a térségbe látogatnának, mindenképpen érdemes ellátogatni eme csodálatos városrészbe.
Adatok és információk a
(http://nyiregyhaza.varosom.hu/latnivalok/kirandulas/Sosto.html)
(http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3st%C3%B3gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91)
(http://www.sostoonline.hu/magunkrol_2286.html) honlapokról.
Tanuló neve: Lakatos Vanessza 9.D
Iskola neve, címe: „Abigél” Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,Szakképző Iskola, Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium
4405 Nyíregyháza, Tünde u.10/a
Felkészítő tanár neve: Puskás Anita
A részleteket 
Hozzászólok