A Balaton Közép-Európa legnagyobb területű természetes tava, nyílt vizének területe 589 km2
A tó vízutánpótlását elsősorban a csapadék biztosítja a Zala-folyóval, sok patakkal, valamint a felszín alatti vizekkel együtt. A Balatont tápláló patakok, vízfolyások közül jelentősebbek északi irányból a Lovasi-Séd, az Aszófői-Séd, az Örvényesi-Séd, a Burnót-patak, a Kétöles-patak, a Lesence-patak, a Cserkúti/Csorsza-patak és a Csóka-kő-patak. Délről a Zala mellett a Nyugati-övcsatorna szállít vizet a tóba. A Balaton fölösleges vizét a Sió vezeti a Dunába.
A Balaton 5 765 km2-es részvízgyűjtő területén 90 vízfolyás, 11 állóvíz és 15 felszín alatti víztest található.
A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, ezért a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot – a Kis-Balaton szűrő szerepét – próbálják visszaállítani.

A tó környezetének éghajlata mérsékelten meleg–mérsékelten csapadékos és mérsékelten meleg–mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma magas, évi 1950–2000. A Balaton régió hazánk melegebb tájai közé tartozik, évi középhőmérséklete 10–11 ºC közötti. Az évi közepes hőingás 20,5–22,0 ºC közötti. A csapadék évi átlagos mennyisége alapján hazai viszonylatban közepes csapadék-ellátottságú terület (600–700 mm/év).

A tó vize a sugárzás kb. 90 %-át elnyeli. Nyáron a nappali órákban a tó hidegebb a környezeténél, ekkor kevesebb felhő alakul ki fölötte, ezért magas a Balaton térségében a napsütéses órák száma. A víz ugyan lassabban melegszik fel a környezetéhez képest, azonban tovább is tárolja a hőt, ezért kiegyenlítettebb a hőmérséklet évi és napi járása. A tó csak a néhány kilométeres partmenti sáv éghajlatára van hatással.
A nádas javítja a vízminőséget
A Balaton északi részvízgyűjtőjén sem az állattartás, sem a szántóföldi növénytermesztés nem jelentős. Elsősorban a szőlőtermesztés és a borászat meghatározó, és a szőlőműveléshez kötődően a műtrágyázás és vegyszeres növényvédelem szennyező hatása nem hanyagolható el.
Az északi részvízgyűjtő egészét érintő, a lefolyási viszonyokat jelentősen módosító beavatkozások nem történtek. Elsősorban a Lesence-patak vízgyűjtőjén történtek beavatkozások. 1987-ben épült a Lesence–nádasmező a Tapolcai-medencében. A Balaton vízvédelemének érdekében megvalósított nádas szűrőmezőnek hordalékvisszatartó szerepe is van. A bevezetett vizek 6–30 napig tartózkodnak a 104 ha (=1,04 km2) területű 200 000 m3 térfogatú nádasmezőben, hogy aztán megtisztulva Szigliget és Balatonederics között elérjék a Balatont.

Hozzászólok