Magyarország Színes mozaikok a nagyvilágból

Ahol az idegent is meghívják egy pohár borra: Hercegkút

A Kőporosi-pincesor felülről (drónfelvétel: Arday I.)
A többségében svábok lakta 650 fős Hercegkút a Tokaji-hegység délkeleti szélén fekszik, 4,5 km-re Sárospataktól. A falu a történelmi borvidékhez tartozik, így a világörökség része. Most a híres, több emeletes Kőporosi-pincesorát mutatjuk be. A pincék között bóklászva – kis szerencsével – még borkóstolóra is meghívhatnak a helyi gazdák.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után Trautson herceg német telepeseket hozatott az elnéptelenedett területre a német-francia határ menti Schwarzwald vidékéről a mai Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) területére. Hercegkúton 1750-ben telepedtek le a távoli vidékről érkezők, akik a Duna völgyében jöttek gyalog és szekereken. Letelepedésük után az eredeti erdők helyén szántóföldeket alakítottak ki, a 19. század végére Hercegkút szépen fejlődő önálló településsé vált.
A falu nevét 1904-ben magyarosították Hercegkútra, a telepítő Trautson herceg emlékét megőrizve.

Hamar elsajátítottak a szőlőművelés és bortermelés fortélyait, így vincellérként hosszú időn át a legkeresettebbek voltak a környéken. A Kőporoson, Gomboshegyen és Pogánykúton termelt saját szőlők termését a falu két végén kialakított emeletes pincesoron érlelték és tárolták.
A II. világháborút követő deportálások miatt a falu német lakossága megfogyatkozott, ennek ellenére, ha kis számban is, de élnek még itt leszármazottjaik.
A német (sváb) nyelvet már csak a nagyon idős korosztály beszéli, azonban több, mint két évtizede újra tanítanak német nyelvet a falu óvodájában és iskolájában.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a település népességén belül a német nemzetiségűek aránya Rátkán 67%, Hercegkúton 56%.

A 2011-es nemzetiségi térképen a sárga jelöli a német (sváb) nemzetiséget (forrás: Kocsis K. – Tátrai P.: A Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata)

A Kőporosi-pincéket a falu északnyugati szélén alakították ki, a 10-40 m mélyen a domboldalba nyúló pinceágak négy sorban helyezkednek el. A kőből épült pincéknek háromszög alakú bejárata van. A pincék többnyire kétágúak, de nem ritkák a három ágú pincék sem.

A négyszintes Kőporosi-pincék jellegzetes háromszög alakú bejárata (fotó: Arday I.)

A helyi kistermelők beszerzési és értékesítési szövetkezetet hoztak létre, és kialakítottak egy közösségi bemutató és vendéglátó pincét is.

Felülről jól látható a Kőporosi-pincék négy szintje (fotó: Arday I.)

Forrás

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

Arday István

Arday István

Munkahely:
OH, szerkesztő
ELTE TTK FFI Földrajztudományi Központ Földrajz szakmódszertani csoport, oktató

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Fiktív változás 2020/10/23
    A légköri helyzet változik ugyan szombatra nálunk is, de ezt csak részlegesen lehet érezni. Az északi területeken, már pénteken is több helyen felhős, ködös hűvös idő volt, így ott ez a front szinte észrevétlen marad, de a déli megyékben sem csökken túlságosan a hőmérséklet. Az enyhe őszi idő később is folytatódik.
  • Akikre büszkék vagyunk 2020/10/22
    Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott Buda István gazdasági elnökhelyettes és Horváth Gyula szakmai elnökhelyettes, Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést Tölgyesi László kollégánk részére, akik példaértékű szakmai tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat a szakmai kihívások, a mérőeszközök és informatikai berendezések robbanásszerű fejlődése mellett Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő […]