A Rákóczi-szabadságharc bukása után Trautson herceg német telepeseket hozatott az elnéptelenedett területre a német-francia határ menti Schwarzwald vidékéről a mai Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) területére. Hercegkúton 1750-ben telepedtek le a távoli vidékről érkezők, akik a Duna völgyében jöttek gyalog és szekereken. Letelepedésük után az eredeti erdők helyén szántóföldeket alakítottak ki, a 19. század végére Hercegkút szépen fejlődő önálló településsé vált.
A falu nevét 1904-ben magyarosították Hercegkútra, a telepítő Trautson herceg emlékét megőrizve.
Hamar elsajátítottak a szőlőművelés és bortermelés fortélyait, így vincellérként hosszú időn át a legkeresettebbek voltak a környéken. A Kőporoson, Gomboshegyen és Pogánykúton termelt saját szőlők termését a falu két végén kialakított emeletes pincesoron érlelték és tárolták.
A II. világháborút követő deportálások miatt a falu német lakossága megfogyatkozott, ennek ellenére, ha kis számban is, de élnek még itt leszármazottjaik.
A német (sváb) nyelvet már csak a nagyon idős korosztály beszéli, azonban több, mint két évtizede újra tanítanak német nyelvet a falu óvodájában és iskolájában.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a település népességén belül a német nemzetiségűek aránya Rátkán 67%, Hercegkúton 56%.
A Kőporosi-pincéket a falu északnyugati szélén alakították ki, a 10-40 m mélyen a domboldalba nyúló pinceágak négy sorban helyezkednek el. A kőből épült pincéknek háromszög alakú bejárata van. A pincék többnyire kétágúak, de nem ritkák a három ágú pincék sem.
A helyi kistermelők beszerzési és értékesítési szövetkezetet hoztak létre, és kialakítottak egy közösségi bemutató és vendéglátó pincét is.
Forrás
- http://hercegkut.hu/
- http://www.pincefalvak.hu/pincesor/87-hercegkut
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Hercegk%C3%BAt
A részleteket 
Hozzászólok