Magyarország Színes mozaikok a nagyvilágból

Ahol az idegent is meghívják egy pohár borra: Hercegkút

A Kőporosi-pincesor felülről (drónfelvétel: Arday I.)
A többségében svábok lakta 650 fős Hercegkút a Tokaji-hegység délkeleti szélén fekszik, 4,5 km-re Sárospataktól. A falu a történelmi borvidékhez tartozik, így a világörökség része. Most a híres, több emeletes Kőporosi-pincesorát mutatjuk be. A pincék között bóklászva – kis szerencsével – még borkóstolóra is meghívhatnak a helyi gazdák.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után Trautson herceg német telepeseket hozatott az elnéptelenedett területre a német-francia határ menti Schwarzwald vidékéről a mai Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) területére. Hercegkúton 1750-ben telepedtek le a távoli vidékről érkezők, akik a Duna völgyében jöttek gyalog és szekereken. Letelepedésük után az eredeti erdők helyén szántóföldeket alakítottak ki, a 19. század végére Hercegkút szépen fejlődő önálló településsé vált.
A falu nevét 1904-ben magyarosították Hercegkútra, a telepítő Trautson herceg emlékét megőrizve.

Hamar elsajátítottak a szőlőművelés és bortermelés fortélyait, így vincellérként hosszú időn át a legkeresettebbek voltak a környéken. A Kőporoson, Gomboshegyen és Pogánykúton termelt saját szőlők termését a falu két végén kialakított emeletes pincesoron érlelték és tárolták.
A II. világháborút követő deportálások miatt a falu német lakossága megfogyatkozott, ennek ellenére, ha kis számban is, de élnek még itt leszármazottjaik.
A német (sváb) nyelvet már csak a nagyon idős korosztály beszéli, azonban több, mint két évtizede újra tanítanak német nyelvet a falu óvodájában és iskolájában.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a település népességén belül a német nemzetiségűek aránya Rátkán 67%, Hercegkúton 56%.

A 2011-es nemzetiségi térképen a sárga jelöli a német (sváb) nemzetiséget (forrás: Kocsis K. – Tátrai P.: A Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata)

A Kőporosi-pincéket a falu északnyugati szélén alakították ki, a 10-40 m mélyen a domboldalba nyúló pinceágak négy sorban helyezkednek el. A kőből épült pincéknek háromszög alakú bejárata van. A pincék többnyire kétágúak, de nem ritkák a három ágú pincék sem.

A négyszintes Kőporosi-pincék jellegzetes háromszög alakú bejárata (fotó: Arday I.)

A helyi kistermelők beszerzési és értékesítési szövetkezetet hoztak létre, és kialakítottak egy közösségi bemutató és vendéglátó pincét is.

Felülről jól látható a Kőporosi-pincék négy szintje (fotó: Arday I.)

Forrás

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.