Magyarország Színes mozaikok a nagyvilágból

Ahol az idegent is meghívják egy pohár borra: Hercegkút

A Kőporosi-pincesor felülről (drónfelvétel: Arday I.)
A többségében svábok lakta 650 fős Hercegkút a Tokaji-hegység délkeleti szélén fekszik, 4,5 km-re Sárospataktól. A falu a történelmi borvidékhez tartozik, így a világörökség része. Most a híres, több emeletes Kőporosi-pincesorát mutatjuk be. A pincék között bóklászva – kis szerencsével – még borkóstolóra is meghívhatnak a helyi gazdák.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után Trautson herceg német telepeseket hozatott az elnéptelenedett területre a német-francia határ menti Schwarzwald vidékéről a mai Hercegkút (Trautsondorf), Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) területére. Hercegkúton 1750-ben telepedtek le a távoli vidékről érkezők, akik a Duna völgyében jöttek gyalog és szekereken. Letelepedésük után az eredeti erdők helyén szántóföldeket alakítottak ki, a 19. század végére Hercegkút szépen fejlődő önálló településsé vált.
A falu nevét 1904-ben magyarosították Hercegkútra, a telepítő Trautson herceg emlékét megőrizve.

Hamar elsajátítottak a szőlőművelés és bortermelés fortélyait, így vincellérként hosszú időn át a legkeresettebbek voltak a környéken. A Kőporoson, Gomboshegyen és Pogánykúton termelt saját szőlők termését a falu két végén kialakított emeletes pincesoron érlelték és tárolták.
A II. világháborút követő deportálások miatt a falu német lakossága megfogyatkozott, ennek ellenére, ha kis számban is, de élnek még itt leszármazottjaik.
A német (sváb) nyelvet már csak a nagyon idős korosztály beszéli, azonban több, mint két évtizede újra tanítanak német nyelvet a falu óvodájában és iskolájában.

Ezt is elolvasom:
Kőtenger, aminek lehetne turisztikai értéke egy hátrányos helyzetű faluban

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a település népességén belül a német nemzetiségűek aránya Rátkán 67%, Hercegkúton 56%.

A 2011-es nemzetiségi térképen a sárga jelöli a német (sváb) nemzetiséget (forrás: Kocsis K. – Tátrai P.: A Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata)

A Kőporosi-pincéket a falu északnyugati szélén alakították ki, a 10-40 m mélyen a domboldalba nyúló pinceágak négy sorban helyezkednek el. A kőből épült pincéknek háromszög alakú bejárata van. A pincék többnyire kétágúak, de nem ritkák a három ágú pincék sem.

A négyszintes Kőporosi-pincék jellegzetes háromszög alakú bejárata (fotó: Arday I.)

A helyi kistermelők beszerzési és értékesítési szövetkezetet hoztak létre, és kialakítottak egy közösségi bemutató és vendéglátó pincét is.

Felülről jól látható a Kőporosi-pincék négy szintje (fotó: Arday I.)

Forrás


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép 2021/01/26
    A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem […]
  • Egy kis szusszanás 2021/01/26
    A következő periódusban egy kis nyugalom következik, ezt követően azonban továbbra is dinamikus marad az időjárás.