Magyarország

A csíksomlyói nyereg emberek nélkül

A csíksomlyói nyereg emberek nélkül.

Pünkösd szombatján szokás, hogy elzarándokolnak ide a székelyek, ez a hely a katolikus székelység legnagyobb zarándokhelye, de mostanra elmondható, hogy csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre az összmagyarság ünnepévé vált, vallási hovatartozástól függetlenül.

A Kissomlyó-hegy közelében, a Csíki-medencében helyezkedik el a csíksomlyói kegyhely. A Csíki-medencét nyugatról a Hargita, keletről a Csíki-havasok vonulata határolja.

Megnézem!

A csíksomlyói nyereg a Google Földön 

A Kelemen-havasokban a 2102 méteres Pietrosz a legmagasabb kárpáti tűzhányó, egyúttal a vulkáni vonulat egyetlen, a pleisztocénben eljegesedett hegysége. Az elsődleges vulkáni formakincsét megőrző tűzhányó magját alkotó harmadidőszaki szubvulkáni tömzsöt a hegység peremébe vágódott patakvölgyek tárják fel. A főleg amfiból és piroxén andezitlávából és vulkáni agglomerátumból álló hegység fő tömegét a középső miocéntől a pleisztocén elejéig tartó kitörések építették fel. A hegység átlagosan 1700–1800 méter magas központi része lávatakarós fennsíkokból emelkedik ki. Legmagasabb tetői és csúcsai egy 10 kilométer átmérőjű beszakadásos eredetű kaldera peremén sorakoznak. A Kárpátok legnagyobb átmérőjű kaldéráját az észak felől hátravágódó Fekete-patak átréselte, belső oldalát forráságaival felszabdalta, de az eljegesedés nyomai, a würmben kialakult függőgleccserek kárfülkéi is megfigyelhetők.

A Görgényi-havasok kitörési központjai a Maros folyó Déda és Maroshévíz közti szorosa, valamint a Síkaszó völgye, illetve a Libán-hágó között sorakoznak. Az andezitlávából, agglomerátumból és piroklasztikumokból álló vulkáni szerkezeteket a kb. 7,5 millió éve kezdődő és 6 millió évvel ezelőtt befejeződő kitörések építették fel. A hegységben öt nagy és számos kisebb kitörési központ többé-kevésbé erodált maradványa ismerhető fel. A hegység északi részén emelkedő Fancsal (1684 méter) a Kárpátok egyik legnagyobb kalderaroncsa, amelyet a Görgény-patak forráságai tovább erodálták. Legépebb rétegvulkáni szerkezete a Mezőhavas (1777 méter), amelynek észak felé nyitott, 4,5 kilométer átmérőjű, 300–400 méter mély beszakadással keletkezett kalderáját a Székely-patak csapolja meg. A Bucsin-hágótól (1273 méter) délre emelkedő kitörési központok (Somlyó, 1576 méter és Csomafalvi-Dél-hegy, 1694 méter) kissé elkülönülnek az északi hegycsoporttól.

A Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának déli részét képezőHargita a vulkáni vonulat legfiatalabb tagja. A három hegycsoportot alkotó többé-kevésbé ép rétegvulkáni szerkezetei egy 800–900 méter magas piroklasztit talapzatból emelkednek ki. A hegységet felépítő vulkáni működés a pliocénben és a pleisztocénben szakaszosan ment végbe. Kitörési központjai észak–déli irányba fiatalodnak, s a vulkánosság a Tusnádi-szorostól keletre eső Csomád hegycsoportban csak néhány tízezer éve halt el. A legidősebb kitörési központok az Északi-Hargitában emelkednek. Legmagasabb tetői (Madarasi-, Rákosi-, Madéfalvi- és Csicsói-Hargita) egy 5 kilométer átmérőjű, szakaszos beszakadással keletkezett kalderát zárnak körül, amelyet megcsapolójáról Vargyas-kalderának neveznek. A Tolvajos-hágó és az Olt Tusnádi-szorosa közti hegycsoport legnagyobb alapterületű kitörési központja a Nagy-Kő-bükk (1231 méter). Dél felé nyitott lapos kalderájában egy kis tőzegláp (Lucs melléke) alakult ki. 2,2–3 millió éve végbement kitörések építették fel a Kakukk-hegyet (1558 méter). A Tusnádi-szoros két oldalán emelkedő Piliske (1374 méter) és Nagy-Csomád (1294 méter) kitörései egyszerre, kb. 1 millió éve kezdődtek.

A Nagy-Csomád működése tovább tartott, dácitos piroklasztit, hamu és lávakőzetek építették fel ma is ép kúpját, amelybe a későbbi robbanásos kitörések a két krátert (Mohos és Szent Anna-tó krátere) kialakították. A magasabban (1049 méter) fekvő, idősebb Mohos krátert csaknem teljesen feltöltötte a fiatalabb kráter kirobbanása során kiszóródott törmelékanyag. Sekély mélyedésében krátertó alakult ki, amelyet egy kis patak megcsapolt. Az egykori tóra ma már csak a Mohos-láp emlékeztet. A mélyebben fekvő (918 méter) ép peremű kráter alját a Kárpát-koszorú legszebb vulkánikus tava, a Szent Anna-tó foglalja el. A Mohos lecsapolt kráterében mintegy 800 méter átmérőjű láp keletkezett. A nyír-, és feketefenyő-ligetekkel borított havasi láp a jégkor reliktum növényeit rejti. Védett növényei közül említésre méltó a rovaremésztő kereklevelű harmatfű, a sarkvidéki tájakon élő tőzegáfonya, a tőzegrozmaring, a mámorka stb. A Mohos felszínén ritka a nyílt víztükör, napjainkra csak néhány tószem maradt meg.(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_eu_regionalis_foldrajz_1/ch02s07.html)

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.