Kezdőlap » Globális problémák, fenntartható fejlődés » Szükségük lesz-e még unokáinknak a rezsicsökkentésre?
Globális problémák, fenntartható fejlődés Magyarország

Szükségük lesz-e még unokáinknak a rezsicsökkentésre?

Magyarország nem vállalja a karbonsemlegessé válást, mert az atomenergiára épülő rezsicsökkentés fontosabb. Ebben a cikkünkben - az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait felhasználva - röviden bemutatjuk, hogy miért kell törekedni az éghajlatváltozás mérséklésére.

Az éves és évszakos középhőmérsékletek változása

Magyarország éves középhőmérsékletének változása a globális tendenciákhoz hasonló, azonban nagy változékonyság jellemzi a kisebb terület miatt.
Az 1980-as évek elejétől intenzív a felmelegedés, amit hazai mérések is igazolnak.

1. ábra. Az átlaghőmérséklet változása (°C)
  • A tavasz középhőmérséklete 1981 és 2010 között 10,84°C.
  • A tavaszok hőmérséklete 1,28 fokkal emelkedett 1901-től.
  • A melegedési tendenciát leginkább a nyarak hőmérséklete tükrözi.
  • A múlt század elejétől napjainkig az emelkedés 1,2 fok volt.
  • A nyarak átlaghőmérséklete 1981–2010 között 20,26°C.
  • A legutóbbi 36 évben pedig csaknem két fokot emelkedett a nyári középhőmérséklet.
  • Az őszi országos átlaghőmérséklet 10,33°C.
  • Az őszi melegedés 0,83°C, az utóbbi 36 év őszeinek változása 1,26°C.
  • A telek hőmérséklete 1901-óta 0,97 fokkal nőtt.
  • A legutóbbi 36 telének középhőmérséklete pedig 1,9 fokkal nőtt.
Tudta? Magyarország nem vállalja a karbonsemlegessé válást, mert az atomenergiára épülő rezsicsökkentés fontosabb. Ez veszélyes! Ebben a cikkünkben - az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait felhasználva - röviden bemutatjuk, hogy miért.
2. ábra. Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az 19812016 időszakban

Az éves és évszakos csapadékösszegek

Magyarországon az éves csapadék mennyisége némileg csökkent, hasonlóan Dél-Európához. Az országos évi csapadékösszeg 1981 és 2010 közötti átlaga 597 mm.
Csapadékos évek inkább a múlt század első felében voltak jellemzőek.

3. ábra. Az országos átlagos csapadékösszegek változása százalékban
  • A négy évszak közül a legnagyobb arányú csapadékcsökkenés tavasszal következett be.
  • A száraz nyarak előfordulása a múlt század kezdetétől viszonylag egyenletes, az évszakban egyre gyakoribb az aszály. A nyári csapadékmennyiség növekvő tendenciájú.
  • Az őszi csapadékmennyiség csökken, azonban egyenletes tendencia nem jellemző.
  • A tél a legszárazabb évszakunk, a múlt század elejétől a csapadkmennyiség nő, de nem jlentős mértékben.

A csapadékeloszlás térben és időben nagyon változékony, ezért az éghajlatváltozás hatására bekövetkező tendenciákat nehezebb kimutatni, mint a hőmérséklet esetén. Míg az évi középhőmérséklet az elmúlt 36 évben szignifikáns növekedést mutat, addig a csapadék változása még egy hosszabb, több mint 50 évet felölelő időszakban sem mutatható ki egyértelműen. A nyugati országrészben, valamint a Dunántúl középső részén csökkenés jellemző az elmúlt fél évszázadban.

4. ábra. Az éves csapadékösszeg %-os változása 1961 és 2016 között
  • Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk. A 20 mm-t meghaladó csapadékú napok száma azonban enyhén nőtt.
  • A száraz időszakok hossza (vagyis a leghosszabb időszak, amikor a napi csapadék nem éri el az 1 mm-t) jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta.
  • Az átlagos napi csapadékosság nyáron szintén jelentősen megnövekedett. Az átlagos napi csapadékok növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik.
  • A nyári napi intenzitás országos átlagban délnyugati-dunántúli és az északkeleti országrészben csökkent, míg az Északi-középhegység magasabban fekvő területein, valamint az Észak-Dunántúlon növekedés tapasztalható.

Forrás:
https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

Arday István

Arday István

Munkahely:
EKE-OFI, vezetőszerkesztő
ELTE TTK FFI Földrajztudományi Központ Földrajz szakmódszertani csoport, oktató

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

A nap képe - NASA

Nézze meg a NASA által készített, naponta frissülő fotókat!