A kontinens időjárását áttekintve azt írták, hogy Európában 1979 óta a mostani volt a legmelegebb, a hőmérséklet az idén átlagosan 2,4 fokkal múlta felül az 1981-2010-es áprilisi átlagot. Ez jóval magasabb, mint a második és a harmadik legmelegebb áprilisi „anomália”. Példaként említették, hogy Németországban 1881, Ausztriában pedig 1800 óta nem mértek az ideihez hasonló magas hőmérsékleteket.
Nemcsak Európában, hanem Ausztráliában is rekordközeli, a második legmelegebb volt az idei április. Pakisztánban pedig 50 fok fölötti értékeket mértek, ami valószínűleg a valaha eddig mért legmagasabb hőmérséklet áprilisban.
A március meglehetősen hideg volt, a havi átlaghőmérséklet 3,3 fok volt, ami több mint 2 fokkal maradt el a sokéves átlagtól.
Az április viszont jóval melegebb volt a szokásosnál, a sokéves átlagot 4,6 fokkal haladta meg. Így az idei április az 1901-től tekintett rangsorban a legmelegebb lett.
Májusban is folytatódott az átlagosnál melegebb időszak. A 19,13 fokos átlaghőmérséklet csupán 0,04 fokkal maradt el a valaha mért – 2003-as – legmelegebb májusi átlaghőmérséklettől. Az évszak során több napi hideg- és melegrekord született.
Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 32,9 fokot a Sajópüspöki állomáson elhelyezett automata rögzítette a tavasz utolsó napján. A legalacsonyabb hőmérséklet, mínusz 24,6 fok volt, amelyet március elsején Sátorhelyen mértek.
A csapadék tekintetében az egyes hónapok jelentősen különböztek egymástól. Márciusban szélsőségesen sok eső hullott, az 1981-2010-es átlag közel két és félszerese. így ez volt a harmadik legcsapadékosabb március 1901 óta.
Az április viszont igen száraz volt, országos átlagban mintegy 15,8 milliméter eső esett, ami a sokéves átlag csupán 36 százaléka. Így a legszárazabb áprilisok sorában a hatodik lett az idei.
A májusi csapadékmennyiségről az előzetes adatok alapján elmondható, hogy a sokéves átlag csaknem 80 százaléka esett le. Összességében tehát az idei tavasz átlag körüli csapadékot hozott, de egyenetlen időbeli eloszlásban.
A részleteket 
Hozzászólok