Éghajlatváltozás Globális problémák, fenntartható fejlődés

Július 1oC-kal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklet

Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi és déli sarki tengeri jég 2019 júliusában (forrás:https://www.ncei.noaa.gov/news/global-climate-201907)
Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi- és a déli-sarki tengeri jég 2019 júliusában, amely a valaha mért legmelegebb júliusi hónap volt a világon az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta.

A NOAA mérései szerint július átlaghőmérséklete 0,03 Celsius-fokkal haladta meg az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet.

2019 júliusában 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklet.

2019 július: 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklete
A 2019 júliusi hőmérséklet eltérése az átlagtól (óceán, szárazföld)

Az északi-sarkitengeri jég kiterjedése rekord alacsony volt, 19,8 százalékkal kisebb, mint a korábbi átlagos júliusi tengeri jégkiterjedés.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése 4,3 százalékkal volt kisebb, mint az 1981-2010 közötti átlagos jégkiterjedés.

A 10 legmelegebb július közül kilencet 2005 óta jegyezték fel, és az öt legmelegebb pedig az utóbbi öt évben volt.

2019 júliusa a 43. egymás követő július és 415. egymást követő hónap, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta a globális átlagot.

Az intézet adatai megegyeznek a Copernicus európai kutatóintézet júliusban mért adataival, amelyet egy hete tettek közzé.

Az Északi-sarkvidék (Arktisz) központi része szigetekkel és víz alatti hegyláncokkal tagolt tengeri terület. Nevét az Arktosz (Nagymedve) csillagképről kapta. A Jeges-óceán nagy részét a tengervíz megfagyásával létrejövő jég borítja, a benne terpeszkedő szigeteket pedig vastag, szárazföldi (hótömörödésből keletkező) jégréteg fedi. A sarkkörök környékén valamivel kellemesebb az éghajlat, mint a sarkok környékén, ezért fajokban gazdagabb az állatvilág, és az ember sem hagyta lakatlanul

A Déli-sarkvidék nagy részét egy kontinens, a kb. 14 millió km2 területű Antarktisz (a Antarktika elnevezést is használják a sarkvidék és a kontinens elkülönítése céljából) foglalja el. Nevének jelentése „az Arktisszal szemben” („Ellenarktisz”). Körülötte, nagyjából a d. sz. 55-60°-áig a hideg vizű Déli-óceán húzódik. Az Antarktisz a Föld legextrémebb kontinense. A leghidegebb, hiszen a belső területeken állandó a fagy (itt mérték bolygónk hőmérsékleti minimumát is), de a partvidékeken is csak néhány héten át mérhetünk 0 °C fok feletti hőmérsékletet. A kontinens felszínének 95%-át vastag (2000-4000 m) belföldi jégtakaró borítja

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Retrográd 2020/09/29
    Kelet felől húzódik fölénk egy ciklon, emiatt az északkeleti megyékben a hét közepén jelentősebb csapadék hullhat. Utána sem nyugszik meg időjárásunk, hisz pénteken és szombaton jelentős melegedés, majd a hét legvégén markáns hidegfront várható.
  • Többhetes európai anomália előrejelzés 2020/09/29
    A várható európai hőmérsékleti és csapadék anomáliát bemutató térképek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készülnek, és négy hétre előre szemléltetik – heti bontásban, heti átlagértékekkel – a 20 éves modellklímától vett várható eltéréseket.