Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi és déli sarki tengeri jég 2019 júliusában (forrás:https://www.ncei.noaa.gov/news/global-climate-201907)
Éghajlatváltozás Globális problémák, fenntartható fejlődés

Július 1oC-kal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklet

Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi- és a déli-sarki tengeri jég 2019 júliusában, amely a valaha mért legmelegebb júliusi hónap volt a világon az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta.

A NOAA mérései szerint július átlaghőmérséklete 0,03 Celsius-fokkal haladta meg az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet.

2019 júliusában 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklet.

2019 július: 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklete
A 2019 júliusi hőmérséklet eltérése az átlagtól (óceán, szárazföld)

Az északi-sarkitengeri jég kiterjedése rekord alacsony volt, 19,8 százalékkal kisebb, mint a korábbi átlagos júliusi tengeri jégkiterjedés.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése 4,3 százalékkal volt kisebb, mint az 1981-2010 közötti átlagos jégkiterjedés.

A 10 legmelegebb július közül kilencet 2005 óta jegyezték fel, és az öt legmelegebb pedig az utóbbi öt évben volt.

2019 júliusa a 43. egymás követő július és 415. egymást követő hónap, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta a globális átlagot.

Az intézet adatai megegyeznek a Copernicus európai kutatóintézet júliusban mért adataival, amelyet egy hete tettek közzé.

Az Északi-sarkvidék (Arktisz) központi része szigetekkel és víz alatti hegyláncokkal tagolt tengeri terület. Nevét az Arktosz (Nagymedve) csillagképről kapta. A Jeges-óceán nagy részét a tengervíz megfagyásával létrejövő jég borítja, a benne terpeszkedő szigeteket pedig vastag, szárazföldi (hótömörödésből keletkező) jégréteg fedi. A sarkkörök környékén valamivel kellemesebb az éghajlat, mint a sarkok környékén, ezért fajokban gazdagabb az állatvilág, és az ember sem hagyta lakatlanul

Ezt is elolvasom:
12 nap alatt esik le az évente mért globális csapadékmennyiség fele

A Déli-sarkvidék nagy részét egy kontinens, a kb. 14 millió km2 területű Antarktisz (a Antarktika elnevezést is használják a sarkvidék és a kontinens elkülönítése céljából) foglalja el. Nevének jelentése „az Arktisszal szemben” („Ellenarktisz”). Körülötte, nagyjából a d. sz. 55-60°-áig a hideg vizű Déli-óceán húzódik. Az Antarktisz a Föld legextrémebb kontinense. A leghidegebb, hiszen a belső területeken állandó a fagy (itt mérték bolygónk hőmérsékleti minimumát is), de a partvidékeken is csak néhány héten át mérhetünk 0 °C fok feletti hőmérsékletet. A kontinens felszínének 95%-át vastag (2000-4000 m) belföldi jégtakaró borítja


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.