Éghajlatváltozás Globális problémák, fenntartható fejlődés

Július 1oC-kal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklet

Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi és déli sarki tengeri jég 2019 júliusában (forrás:https://www.ncei.noaa.gov/news/global-climate-201907)
Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi- és a déli-sarki tengeri jég 2019 júliusában, amely a valaha mért legmelegebb júliusi hónap volt a világon az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta.

A NOAA mérései szerint július átlaghőmérséklete 0,03 Celsius-fokkal haladta meg az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet.

2019 júliusában 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklet.

2019 július: 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 20. századi júliusi átlaghőmérséklete
A 2019 júliusi hőmérséklet eltérése az átlagtól (óceán, szárazföld)

Az északi-sarkitengeri jég kiterjedése rekord alacsony volt, 19,8 százalékkal kisebb, mint a korábbi átlagos júliusi tengeri jégkiterjedés.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése 4,3 százalékkal volt kisebb, mint az 1981-2010 közötti átlagos jégkiterjedés.

A 10 legmelegebb július közül kilencet 2005 óta jegyezték fel, és az öt legmelegebb pedig az utóbbi öt évben volt.

2019 júliusa a 43. egymás követő július és 415. egymást követő hónap, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta a globális átlagot.

Az intézet adatai megegyeznek a Copernicus európai kutatóintézet júliusban mért adataival, amelyet egy hete tettek közzé.

Az Északi-sarkvidék (Arktisz) központi része szigetekkel és víz alatti hegyláncokkal tagolt tengeri terület. Nevét az Arktosz (Nagymedve) csillagképről kapta. A Jeges-óceán nagy részét a tengervíz megfagyásával létrejövő jég borítja, a benne terpeszkedő szigeteket pedig vastag, szárazföldi (hótömörödésből keletkező) jégréteg fedi. A sarkkörök környékén valamivel kellemesebb az éghajlat, mint a sarkok környékén, ezért fajokban gazdagabb az állatvilág, és az ember sem hagyta lakatlanul

A Déli-sarkvidék nagy részét egy kontinens, a kb. 14 millió km2 területű Antarktisz (a Antarktika elnevezést is használják a sarkvidék és a kontinens elkülönítése céljából) foglalja el. Nevének jelentése „az Arktisszal szemben” („Ellenarktisz”). Körülötte, nagyjából a d. sz. 55-60°-áig a hideg vizű Déli-óceán húzódik. Az Antarktisz a Föld legextrémebb kontinense. A leghidegebb, hiszen a belső területeken állandó a fagy (itt mérték bolygónk hőmérsékleti minimumát is), de a partvidékeken is csak néhány héten át mérhetünk 0 °C fok feletti hőmérsékletet. A kontinens felszínének 95%-át vastag (2000-4000 m) belföldi jégtakaró borítja

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

Powered by Theme Mason

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Nagy a nyomás 2020/01/20
    Anticiklon alakítja időjárásunkat, a magasban enyhébb levegő áramlik fölénk, így éjszaka ismét növekszik a ködhajlam, kedden csak kisebb körzetekben valószínű napsütés. A szerdai hidegfront mögött csütörtökön-pénteken már mindenütt naposabbra fordulhat az idő.
  • Megjelent a ECMWF Newsletter legújabb, téli száma 2020/01/20
    Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az  ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körbeli megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.