Európa Világjáró, világlátó

Ilyen kanyon is van Európában

A Vikosz kanyon (forrás: https://www.greeka.com)
A Pindosz-hegység Görögország északnyugati részén húzódik észak-déli irányban, közel az albán határhoz, az Eurázsiái-hegységrendszer fiatal gyűrthegységének, a Dinari-dáktól délre húzódó Hellenidáknak a tagjaként.

Hármas céllal indultunk Görögország legnagyobb nemzeti parkjába és egyben a magyar turisták által legkevésbé ismert részébe, az ÉNy-Görögországban található Pindoszi Nemzeti Parkba. Feljutni a Pindosz-hegység Szmólikasz Orosz csúcsára — amely egyben Görögország második legmagasabb pontja —, megcsodálni az Aoosz-folyó szurdokvölgyét és végiggyalogolni a Vikosz-kanyonon.

0061
A Vikosz-kanyon

A földtörténeti középidőben az Eurázsiái- és az Afrikai-kőzetlemez közé ékelődött a Tethys-tenger. Afrika fokozatosan közeledett Eurázsiához, aminek végső soron a Tethys eltűnése, s a két kőzetlemez összeütközése lett a következménye. A két nagy lemez  és több mikrolemez ütközésének a sebhelye mentén — már az újkor harmadidőszakában — tornyosultak fel e hegységrendszer tagjai, így a Pindosz-hegység is.

Az apró hegyközi medencékkel tagolt északi Pindosz hullámos, 150O—2000 méteres felszínéből (ezt itt Zagóriának hívják), néhány magasabb hegytömeg emelkedik ki, mint amilyen a Szmólikasz Orosz (2637 m) és a Timfi (Gamila, 2497 m) sziklaerődje.

A Timfi-hegység
A Timfi-hegység

Az örökzöld, mediterrán tölgyesekkel borított medencékben és a hegyoldalakon apró falvak találhatók elszórtan. E vidék valóságos néprajzi és etnikai múzeum. Két érdekes néptöredék él itt, az albán és aromun (vagy vlach, jelentése gótul „idegent” jelent). Különösen a román nyelvű aromunok érdekesek, mert bár vitán felül a románok legközelebbi rokonai, de hogy hogyan kerültek erre a vidékre, rejtély. A ritka buszjáratok, s az itt nem létező vasúti hálózat miatt a tervezettnél egy nappal később érkeztünk a Szmólikasz lábánál fekvő kis hegyi faluba, Paraszkevibe. A Vurkopotamosz-folyó völgyén — vize a Szarantoporosszal egyesülve Albánián keresztül éri el az Adriai-tengert —, fölfelé jó 10 km-es gyaloglás után értük el az albánok lakta települést.

Irány a Szmólikasz

A 2637 méter magas Szmólikasz Orosz vulkáni működés eredménye. A tömött kékes, kékeszöld szerpentinkőzetből álló kerekded hegy tömeg a kréta-eocén mészkőből felépülő környezetébe ékelődik. Az olivin és piroxéntartalmú kőzetek (gabbró, diabáz, perídotit) magmatikus víz hatására alakultak át szerpentinné. A Vathilakosz-völgyön haladtunk a csúcs irányába. A völgy alsó szakaszán egy igen bővizű hegyipatak mentén kaptattunk, följebb, a középső szakaszán megtaláltuk azt a helyet, ahol az igen vastag és durva törmelékzóna alól az olvadékvíz a felszínre bukkan. Ez a törmelék nem más, mint a jégkorszakban egykor itt mozgó jégárnak, gleccsernek a hagyatéka, közönséges moréna. A völgy oldalának azon a részén, ahol a viszonylag nagy felületen történő vízlecsurgás állandó, rovaremésztő növénnyel, balkáni hízókával találkoztunk.

Az utunkban álló kicsavart, széttöredezett páncélfenyőroncsok lavinák áldozatai. Ugyancsak a hócsuszamlásoknak, illetve a mozgó hótömegek fákra nehezedő nyomásának tulajdonítható a fenyők törzsének íves hajtása. Az erdőhatár közelében május végén is igen nagy mennyiségű hó fogadott bennünket A Szmólikasz bővelkedik a glaciális formákban. Erre nagyon szép példa a 2200 méter magasan lévő Drakolimni (Sárkánytó) kártó. (A hófoltok kisebb mélyedésekben felhalmozódnak, a mélyedéseket a hóerózió folyamatosan tágítja, mélyíti. Középen a vízzel kitöltött rész a kártó, tengerszem.)

A Drakolimni (forrás: https://www.outdoortrip.com/drakolimni-alpine-lake )

 

Az idelátogató turistának a vízzel telt kulacs fölösleges teher, ugyanis e hegy vízfolyásokban rendkívül gazdag. A hegyről déli irányban leereszkedve, a Padesz nevű, aromunok lakta kis faluban, egy fogadóban töltöttük az éjszakát

Az idelátogató turistának a vízzel telt kulacs fölösleges teher, ugyanis e hegy vízfolyásokban rendkívül gazdag. A hegyről déli irányban leereszkedve, a Padesz nevű, aromunok lakta kis faluban, egy fogadóban töltöttük az éjszakát

Kolostornézőben

Másnap Konitszában néhány órára megálltunk, hogy megtekinthessük az Aoosz (Vojusa)-folyó szurdokvölgyét. A folyóvölgy kréta-eocén mészkőbe vágódott és mintegy 1500 m mély. Északon a Szmólikasz, délen a Timfi-hegység zárja közre. A völgyoldalban a vízszinttől 12-16 m magasságban a folyó által lerakott, igen durva szemű kavicstakarója jól tanulmányozható. Hogyan került a magasba? A folyó környezetének a fokozatos emelkedése következtében a kavicsok is magasabbra kerültek, a folyó ezzel párhuzamosan a megnövekedett munkavégző képessége miatt mélyebbre vágódott, völgyét mélyítette.

A völgy alján színpompás mediterrán növényzet díszlik, pisztáciával, görög szamócafával és egy ritka, trópusi rokonságú maradvány-növénnyel, a Ramondaserbica-val. Gyaloglásunk során megpillantottuk egy kb. 200 m magas mészkőszirten álló kolostort, a másfél órás út után sikerült közelebbről szemügyre vennünk a csalódást okozó elnéptelenedett és átépítés alatt álló épületet. Csalódásunkat enyhítette a csodálatos kilátás a völgy kijáratára, Konitsza síkságára — amely helyén a jégkorszakban egy felduzzasztott tó volt —, valamint a közeli Albánia hegyeire.

Az Aoosz a szurdokvölgyből kilépve a   Konitsza-síkságon   szétágazik, majd a Szarantoporosszal egyesül, s Albánián keresztül már Vjose néven folytatja útját az Adriai-tenger irányába.

Európa legtisztább forrásánál

Monodendriből, a Pindosz-hegység egyik mészkőplatóján fekvő faluból ereszkedtünk le a Vikosz-kanyonba. Bő egy óra alatt értük el az itt kb. 700-800 m mély folyóvölgy alját (A kanyon legnagyobb mélysége a mészkőfennsík felszínéhez viszonyítva 1000-1100 m.) A kanyon eme felső szakasza ekkor már száraz volt, néhány kisebb mélyedés kivételével, ahol az időszakos vízfolyás vize megrekedt és még nem párolgott el. A víz Zagória flisterületéről származik, a hóolvadás táplálja. Ekkorra (május végére) Zagória hó takarója teljesen elolvadt, így megszűnt a víz-utánpótlás.

Két-három kilométert a kiszáradt mederben gyalogoltunk kisebb ház-tömbnyi folyóvízi „kavicsok” között. Általában sikerült a kőtömböket kikerülnünk, néhol azonban csak ezek megmászásával haladhattunk tovább.
A kanyon hosszának a közepe táján értük el (a görögök szerint) Európa legtisztább vizű forrását, amely az alsó szakaszt megtölti vízzel. A vízzel telt meder előtt a száraz medren keresztül, a völgy jobb oldalán folytattuk túránkat, majd kemény két órai gyaloglás után érkeztünk a műemlékjellegű Mikrapapingóba.

Mészkólapokkal fedett házak Mikropapngoban (forrás: https://www.greeka.com/village_beach/photos/486/mikro-papigo-top-1-1280.jpg)

A kis település környezetét pados mészkő alkotja. A vízszintesen települt mészkőlapokat a környékbeliek csak téglalap alakúra vágják, s kész van a tetőfedő anyag, ami ezen a vidéken igen gyakori látvány. Ez egyben a bő egyhetes pindosz-hegységi barangolásunk végét is jelentette.

Padosmészkó Mikropapingo környékén (forrás: https://www.bmwunstoppable.com/wp-content/uploads/2017/02/natural-pools-mikro-papingo-Epirus-Greece.jpg)

(Ez a cikk megjelent a Turista Magazinban 1992-ben. Fotó: Szabó Ödön és Google)

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Akikre büszkék vagyunk 2020/10/22
    Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott Buda István gazdasági elnökhelyettes és Horváth Gyula szakmai elnökhelyettes, Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést Tölgyesi László kollégánk részére, akik példaértékű szakmai tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat a szakmai kihívások, a mérőeszközök és informatikai berendezések robbanásszerű fejlődése ellenére Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő […]
  • Miniszteri kitüntetések 2020/10/22
    Dr. Nagy István agrárminiszter Életfa Emlékplakett kitüntetést adományozott 80. születésnapja alkalmából Weingartner Ferencnének, több évtizedes meteorológiai munkásságának, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál végzett szakmai munkájának elismeréseként, és Káplár Sándornénak, a Szolgálatnál több éven át felelősséggel és odaadással végzett munkájának elismeréseként, valamint 70. születésnapja alkalmából Bozóki Istvánnak, több évtizedes, a rádió és írott sajtó meteorológiai kiszolgálásában nyújtott kiemelkedő […]