Ha mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon (fotó: Anna Pelzer, Unsplash)
Címlap Globális problémák, fenntartható fejlődés

Ha mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon

A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet.

A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és “lényeges eltérést” mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.

“A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet” – idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

“Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből” – tette hozzá a professzor.

A kanadai tanulmány készítői kiszámolták, mennyi élelmiszert állítanak elő világszerte és összehasonlították azt a Harvard Egyetem Egészséges tányér elnevezésű táplálkozási ajánlásával, amely azt javasolja, hogy bármilyen étrend felét zöldség és gyümölcs, 25 százalékát teljes kiőrlésű gabona alkossa, és a többi legyen fehérje, zsír és tejtermék.

Ezt is elolvasom:
A magyar családok 42 százaléka dob ki rendszeresen élelmiszert

Az élelmiszercsoportokat a szakemberek adagokra osztották és azt találták, hogy a világ jelenleg egy személy számára 50 százalékkal többet termel gabonából, miközben csak harmadát termeszti zöldségből és gyümölcsből, és a szükségesnél négyszer többet cukorból.

Ha nem változik meg a mezőgazdasági termelés összetétele, a világnak 12 millió hektárral több szántóföldre és 1,3 milliárd hektárral több legelőre  lesz szüksége 2050-re, ha el akarja látni élelmiszerrel az előre jelzett 9,8 milliárdnyi lakosát
 – olvasható a tanulmányban.

Közelmúltbeli kutatások szorgalmazzák, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek, hogy a környezetnek ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat. Az állattenyésztés a felelős a globális üvegházhatású-gázkibocsátás 14,5 százalékáért az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint, és a tudósok azt mondják, hogy a kevesebb húsfogyasztás csökkentheti a környezeti károkat.

Ezt is elolvasom:
Globális érvényre emelné kezdeményezője az ételpazarlást tiltó francia törvényt

A szakemberek azt is kimutatták, hogy ha az egészséges étrendi ajánlásoknak megfelelően megváltozik a mezőgazdasági termelés szerkezete, 50 millió hektárral kevesebb szántóföldre lenne szükség, mivel a zöldség- és gyümölcstermesztéshez kevesebb termőterület kell, mint a gabona, a cukor és a zsír előállításához. Ennek eléréséhez azonban az szükséges, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek és az agrárszektor több fehérjetartalmú növényt termesszen – vélik a szakemberek.


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Vissza a télbe 2021/01/23
    Több hullámban érkezik nedves, egyre hidegebb levegő hazánk térségébe, emiatt vasárnap estétől visszatér időjárásunk téli jellege. A most még többfelé esőt okozó légörvény vasárnap reggelre elhagyja térségünket, pár órára a nap is kisüt, majd délután újabb légörvény érkezik és ez az esti órákban már többfelé okoz havazást, lehűlést, hatására visszatérünk a télbe.
  • Új hőmérsékleti rekordok születtek (2021.01.22) 2021/01/23
    Az átlagoshoz képest jóval melegebb időjárásnak köszönhetően két új napi hőmérsékleti rekord is született. Pénteken az Északi-középhegység tágabb környezetét leszámítva mindenhol 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, sőt a Somogy megyei Nagyatádon 16,5 fokot regisztráltunk, ezzel pedig megdőlt az 1956-ban Ásotthalmon mért 15,5 fokos érték. Így tehát új országos napi legmagasabb maximum-hőmérséklet rekord született. Péntekre […]