Címlap EU Európa

Európában a bevándorlás ellensúlyozza a népesség természetes fogyását

Müncheni utcarészlet (fotó: FM)
Egy év alatt nagyjából egymillióval bővült az Európai Unió lakossága, amely 2018. január 1-jén 512,6 millió volt a becslések szerint, a növekedés oka a pozitív migrációs egyenleg.

A lakosságszám emelkedését az Eurostat egyértelműen a bevándorlás számlájára írta, tavaly ugyanis gyakorlatilag nem volt természetes népességnövekedés, sőt a mindössze 5,1 millió születésre 5,3 millió halálozás jutott.
Az EU legnépesebb tagállama továbbra is Németország 82,9 millió fővel, Franciaországban 67,2 millióan, az Egyesült Királyságban 66,2 millióan, Olaszországban 60,5 millióan, Spanyolországban 46,7 millióan, Lengyelországban pedig 38 millióan élnek. Ebben a hat államban él a 28 tagú unió lakosságának több mint 70 százaléka.
A közzétett adatok szerint 19 uniós tagországban nőtt a népesség 2017-ben, kilencben pedig – köztük Magyarországon – csökkent. A legnagyobb emelkedést Máltán, Luxemburgban, Svédországban, Írországban és Cipruson regisztrálták, míg a skála másik végén Litvánia, Horvátország, Lettország, Bulgária és Románia áll.

Magyarország lélekszáma körülbelül 20 ezer fővel csökkent, az idei év elején 9,8 millió volt, ami az EU össznépességének 1,9 százalékát teszi ki.

A születésszám tovább csökkent, ezer lakosra átlagosan már csak 9,9 újszülött jutott az EU-ban. Lakosságarányosan a legtöbb gyerek Írországban született (ezer főre jutóan átlagosan 12,9), majd Svédország (11,5), illetve az Egyesült Királyság és Franciaország (11,4-11,4) következik. A sereghajtók mind dél-európai államok, Olaszország (7,6), Görögország (8,2), valamint Portugália és Spanyolország (8,4) voltak.

A halálozási arány Írországban a legalacsonyabb, ahol tavaly 6,3 haláleset jutott ezer lakosra, ezt Ciprus (7), Luxemburg (7,1), Málta (7,6), Hollandia (8,8), illetve Spanyolország és Franciaország (9) követi. Ez az arány a legmagasabb Bulgáriában (15,5), Lettországban (14,8), Litvániában (14,2), Magyarországon (13,5) és Romániában (13,3) volt.
Ezekből adódóan a legmagasabb természetes növekedési rátát Írország (+6,6 százalék), Ciprus (+3,8), Luxemburg (+3,2), valamint Franciaország (+2,5) vezeti. A természetes fogyás Bulgáriában (-6,5), Horvátországban és Lettországban (-4,1), Litvániában (-4), Magyarországon (-3,8) és Romániában (-3,6) volt a legmeredekebb az uniós statisztika szerint.

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

Powered by Theme Mason

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Sivatagi ízelítő 2020/04/03
    Északkelet felől egy hidegfront érinti hazánkat, de lényeges változást nem okoz időjárásunkban. A következő napokban is anticiklon lesz a meghatározó térségünkben, ezért folytatódik a száraz, napos idő. Erősödik a nappali felmelegedés, olyannyira, hogy egy hét múlva néhol már 24, 25 fok is lehet. Ezzel együtt szelídülnek, majd lassan megszűnnek az éjszaki fagyok.
  • Minimumhőmérsékleti rekordsorozat (2020.04.02., 2020.04.03.) 2020/04/03
    Március végén egy markáns hidegfront vonult át az országon, amely mögött sarkvidéki eredetű, hideg, száraz légtömeg árasztotta el a Kárpát-medencét. Április első napjaiban ráadásul éjszaka jellemzően kevés felhő volt az égen, ami tovább növelte a fagyzugos és a szélvédett völgyekben az új minimumhőmérsékleti rekord(ok) születésének esélyét. Így történhetett, hogy az április 1-jei esetet követően, április […]