Az indonéz Anak Krakatau vulkánon történt kőzetomlás nagy valószínűséggel egy olyan tenger alatti földcsuszamlást okozott, amelynek következtében szombaton több száz ember életét követelő szökőár alakult ki. A kaliforniai Jess Phoenix véleménye szerint a vulkán működése egy új, halálos fázisba lépett. Ebben a cikkben a vulkanológus elemzi egy látványos képsorozat segítségével a kitörések idővonalát, az előzményeket.
A 2. képen a Krakatau (más néven Krakatoa) látható a hírhedt 1883-as kitörés előtt. Az Anak Krakatau név jelentése Krakatau gyermeke, így a mai vulkán elődjének képe új tanulmányozási lehetőséget kínál a tudósok számára (Az Anak Krakatau és a Krakatau kapcsolatáról a cikk végén olvashat – szerk.). A Krakatau egy épnek és nagynak tűnő, klasszikus, kúp alakú rétegvulkán volt (a vulkánok többszöri kitörése során rétegesen egymásra települnek a vulkáni kőzetek). A metszeten (2. kép) a halászhajó azt jelzi, hogy annak ellenére, hogy egy kis gőzfelhő száll fel a kráterből, az emberek nem aggódtak különösebben amiatt, hogy a vulkán esetleg veszélyt jelenthet.
Ez a 2018. júliusában készült fénykép (3. kép) az Anak Krakatau egy kisebb kitörését ábrázolja, amely valószínűleg 0 vagy 1-es besorolású lenne a vulkánkitörési indexen (Volcanic Explosivity Index=VEI). Ez a skála a vulkánból kitört anyag mennyiségét méri, és exponenciálisan növekszik. A 0/1 jelzés a Hawaii-i típusú kitörésekre jellemző, a 8 pedig kataklizmikus kitörések jellemző értéke, mint amilyen a Yellowstone-i kitörés volt 630 000 évvel ezelőtt. Ilyen jellegű kitörések akár napi rendszerességgel is előfordulhatnak az évek során, bármilyen nagyobb kitörés bekövetkezése nélkül. Ha azonban több magma kerül a rendszerbe, a vulkán nagyobb kitörést fog produkálni.
A képen látható izzás azt jelzi, hogy a felszínre került anyag még mindig elég forró, idővel azonban fekete színűre hűl. Ez az anyag a hűlő láva, amelyből salak, lapillinek nevezett apró kőzetdarabkák, valamint nagyobb darabok, ún. lávabombák képződhetnek. Ezek mind veszélyesek az emberekre; a lávabombák akár több száz méterre is kilökődhetnek a vulkán csúcsából, mielőtt a földbe csapódnak
Az Anak Krakataut három másik sziget fogja közre (5. kép), amelyek nagyjából megegyeznek az eredeti Krakatau vulkán egykori peremével. Az 1883-as kitörés a Krakatau főbb szerkezeti egységeinek összeomlását okozta. Az Anak Krakatau 1927-ben emelkedett a tengerszint fölé az egykori vulkán helyén. Ez a kép egy gyenge kitörési felhőt és viszonylag friss vulkáni anyagokat jelez a szigeten.
Egy sűrű, barna, oszlopszerű felhő, azaz kitörési oszlop (6. kép) (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kit%C3%B6r%C3%A9si_oszlop) eltakarja a három határoló sziget egyikét, és áramlását változó szélessége jelzi a képen. A kitörési oszlopok a légi forgalomra és az emberi egészségre egyaránt veszélyesek, mivel olyan kőzetrészecskékből állnak, amelyek súlyos károkat okoznak, ha a járművek motorjaiba kerülnek, vagy az emberek belélegzik őket. Ezek a kőzetrészecskék akár olyan nehezek is lehetnek, hogy a súlyuk alatt az épületek összeomlanak.
A kúpot magát elfedi a heves kitörés, amelyet a túlhevült magma, a vulkáni gázok és a víz kölcsönhatásából származó robbanások okoztak, amelynek eredményeként a tengervíz gőzzé vált. Mivel Anak Krakataut tenger veszi körül, még nagyobb a víz és a forró vulkáni anyagok kölcsönhatása, amely még több gőzzel és nagyobb robbanással járó kitörést eredményez.
A vulkánkitörések villámlást is létrehozhatnak, ahogy ezt a fenti (8. kép), 2018. december 23-án készült Anak Krakatau fénykép is bizonyítja. A kőzetdarabok, a vulkáni hamu és a víz levegőben történő ütközése statikus töltést hozhat létre. A kitörési oszlop teljesen eltakarja magát a vulkánt. A villám nem viharfelhőkből csap le, hanem a kitörési oszlopból csap ki, miközben a levezeti a statikus energiát.
Természetesen a vulkánok nem légüres térben törnek ki. Hatásai helyileg érződnek elsősorban, és csak néha regionálisan vagy globálisan. Az Anak Krakatau aktivitásának új szakasza egy nem hétköznapi tragédiával köszöntött be egy cunami formájában. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a Jáva nyugati részét sújtó szökőárat az Anak Krakatau egy részének összeomlása által kiváltott, víz alatti földcsuszamlás okozhatta. A kőzetelmozdulás indíthatta el azt a halálos szökőárat, amelynek néhány hatása a fenti képeken láthatók.
Mennyire megbízhatóak a cunami-előrejelző rendszerek? (https://www.bbc.com/news/av/world-asia-45763376/tsunami-warning-systems-how-reliable-are-they)
Indonéziában nem számít újdonságnak a vulkáni fenyegetettség, és az Anak Krakatau legújabb kitörésének hatásai arra mutatnak rá, hogy további kutatásokra, megfelelő oktatásra, felkészültségre és intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az emberek és minden vagyontárgyuk biztonságba helyezhetőek legyenek vulkáni katasztrófák és azok utóhatásai során.
Az Anak Krakatau tömegének 2/3 részét elveszítette a mérések szerint: néhány perc alatt 150-170 millió köbméternyi anyag csúszott a tengerbe. A vulkán tömegét jelenleg 40-70 millió köbméterre becsülik.
A túlélők történetei (https://www.bbc.com/news/world-asia-46666360)
Jess Phoenix amerikai vulkanológus, a nonprofit Blueprint Earth környezetvédelmi kutatás egyik alapítója és a Brit Királyi Földrajzi Társaság (Royal Geographical Society) tagja Forrás: https://www.bbc.com/news/world-asia-46669280
Forrás: https://www.bbc.com/news/world-asia-46669280
Fordította: Kádár Anett
Előzmények: A vulkánok csoportosításának egyik típusa a robbanásos (explóziós). Az ilyen típusú vulkánok sok gőzt és gázt termelnek, ezzel szemben kevesebb lávát. A gőzök és gázok nagy erejű, robbanással, törmelékszórással járó kitörést okoznak. Általában szétrobbantják a vulkáni csatornában megszilárdult lávakőzetet, gyakori, hogy a vulkáni kúp is eltűnik.
A robbanásos vulkánok egyik típusa a Krakatoa-típus. A Szunda-szorosban emelkedő Krakatoa (Krakatau) 1883-as kitörése e vulkántípus legszebb példája. Augusztus 27-én a vulkán felrobbant, helyén egy óriási kaldera keletkezett, amibe nagy mennyiségű víz ömlött. A robbanáskor kilökődött vulkáni por 80 km magasra jutott, többször megkerülte a Földet, évekig a légkörben maradt, éjjel világító gyöngyházfényű felhőket is megfigyeltek. A nagyobb méretű vulkáni bombák 20-25 km-re, a kisebbek 40 km-re is elrepültek. A robbanás akkora erejű volt, hogy a 150 km-re fekvő Bogor városában is károkat okozott, a robbanás hangját a 6000 km-re fekvő Madagaszkáron is jól hallották. A Krakatau felrobbanása 36 000 emberáldozatot követelt és a kialakult cunami 165 part menti települést mosott el.
A vulkán kitörése azért is lett világszenzáció, mert ez volt az első jelentős vulkánkitörés a villanytávíró elterjedése után.
E térség intenzív lemezmozgásai következtében 1927-ben újabb vulkán emelkedett a magasba a 44 évvel korábban felrobbant Krakatau kalderájában: az Anak Krakatau, azaz Krakatau gyermeke.
Hogyan keletkeznek a vulkánok? Földünk külső burka, a kőzetburok (idegen szóval litoszféra) több, egymás melletti, egymáshoz képest évente 7-10 cm-t elmozduló (közeledő, távolodó és egymás mellett elcsúszó) kőzetlemezből áll. A mélytengeri árkok vonalában a kőzetlemezek közelednek egymáshoz, és a nagyobb sűrűségű, vékonyabb óceáni lemez a fiatalabb óceáni lemez pereme alá bukik. E folyamat kísérő jelensége a vulkáni tevékenység és földrengés.
Az alábbi ábrán látható, hogy az Ausztrál-Indiai-lemez ÉK-i irányba mozog, a piros kettősvonal a háromszögekkel jelöli ki a kőzetlemez alábukásának vonalát, a piros pontok vulkánokat jelölnek.
A részleteket 
Hozzászólok