A Gyeniszovai-barlang bejárata (http://www.sciencemag.org)
Ázsia és Ausztrália Tudomány

Ötvenezer éves tiarát találtak a Denyiszov-barlangban

Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban.

Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel.
A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovaiak készítették, akiknek 50 ezer éve már voltak ismereteik arra, hogy mammutagyarból elegáns tűket vagy kőből szép karkötőket készítsenek. Ez a tiara lehet a legősibb ilyen ékszer – olvasható a Siberian Times napilap honlapján.

A tiarát arra használták, hogy a hajat felfogják a szem elől, a lelet érdekessége, hogy valószínűleg férfi és nem nő számára készült, erről mérete árulkodik.


A tiarán lévő nyomok arra utalnak, hogy a fejdíszt egészen addig hordták, amíg el nem törött, majd félredobták a barlangban. Nem találtak rajta semmilyen vallási szimbólumot vagy díszítő elemeket. Találtak viszont a lekerekített végén egy lyukat, ahová a madzagot fűzték, amellyel a fejhez kötözték a tiarát.
Az őskori tiara 45-50 ezer éves lehet, és egy nagyfejű ember hordhatta Alexander Fedorcsenko, a Novoszibirszki Régészeti és Etnográfiai intézet munkatársa szerint.
A régészek korábban már a barlangban rábukkantak egy díszített mamutagyarból készült tiara kicsiny darabjára. Az újabb lelet megerősíti a szibériai kutatók azon feltételezését, hogy a barlang ősi lakói évezredeken át hordtak tiarát, amelyet valószínűleg ők maguk állítottak elő. Ez utóbbira utal az a tény, hogy számos mammutagyar darabkát találtak a barlangban.
Az egyik legősibb tiara megtalálása nemcsak a Gyenyiszov-barlang, hanem az egész világ esetében ritka. Az ősemberek használtak mamutagyart karkötő, nyaklánc és más ékszerek, valamint tűk és nyílvégek készítésére. Találtak már a régészek a barlangtól jóval északabbra hasonló mammutagyarból készült tiarákat, de azok jóval később, valamikor 20-28 ezer éve készültek.

Ezt is elolvasom:
Az ősemberek átaludhatták a kemény teleket egy új elmélet szerint

A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszov (Dénes-féle) barlangban, amelynek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij (Dionüszosz) nevű remetétől származik. Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz (Dénes) nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban. Mintegy 30 ezer éve kihalt, de a genetikai lenyomat nyomon követhető a modern ember genomjában.


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Aktív légkör 2021/04/20
    Továbbra is labilis a légkör fölöttünk. A gomolyfelhőkből ismét záporok, zivatarok alakulnak ki. Nagyon közel leszünk a 20 fokhoz.
  • Ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedések szükségesek az üvegházhatású gázok rekordmagas szintjének csökkentése érdekében 2021/04/20
    António Guterres, az ENSZ főtitkára és Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára április 19-én közösen bemutatták a globális éghajlat 2020-as állapotáról szóló értékelőt. A végleges jelentés frissíti a 2020 decemberében kiadott előzetest. Az időzítés most sem volt véletlen, közvetlenül az Egyesült Államok elnöke által a Föld napjára, április 22-ére összehívott klímacsúcs előtt tartották a sajtótájékoztatót. […]