Elég bizarr látvány a Rhône-gleccsert védő takaró

A 19. század közepén-végén a gleccser még a mai Gletsch településig nyúlt. (A település a neve a német Gletscher=gleccser szóból származik.) 1830 körül a gleccser végénél jobb oldalon egy természetes eredetű jégbarlang keletkezett. 1870-től – hogy turisták számra is vonzóvá és elérhetővé tegyék – mesterségesen alakították ki a barlangokat. Évről-évre kemény munkával alakítják ki a 2300 méter tengerszint fölötti magasságban fekvő Belvedere kb. 100 méter hosszú barlangját. A jégolvadás miatt a mesterségesen kialakított üreg helye mindig változott. A 19. század végén a gleccser visszahúzódásakor az alsó barlang eltűnt.

A gleccser egyensúlyi zónájában (ahol ugyanannyi jég keletkezik mint amennyi elolvad) kb. 0 °C-os a hőmérséklet. A kora reggeli órákban a jégbarlang hőmérséklete ehhez hasonló, azonban a forró nyári napokon, különösen, amikor sok látogató csodálja a barlangot és a különböző repedéseken és lyukakon meleg levegő áramlik a barlangba, ez a hőmérséklet 4-5 °C-ra is emelkedhet.

A jégbarlang közelében a gleccser évente 30-40 m-t, azaz naponta körülbelül 10 cm-t mozdul el. A barlangot körülvevő jég kb. 200-300 éves, ami a gleccser éves mozgása alapján becsülhető.

A barlang belsejében jól megfigyelhető a jég rétegződése. Mint a fa törzseiben lévő évgyűrűknél, a gleccserben felhalmozódott jégrétegek jelzik a gleccser vastagodásának ütemét. Ezek a rétegek azonban deformálódhatnak a gleccser mozgásával, mert a jég a gleccservölgy alakját követi. A jégrétegeket gyakran vékony, porszemcsékből és pollenből álló réteg választja el egymástól, amelyek túlnyomórészt nyáron és ősszel ülepednek le, amikor a gleccsert már nem fedi friss hó. Hasonlóképpen láthatóak a jégben speciális jégszemcsék és levegőbuborékot tartalmazó zárványok is.

Évekkel ezelőtt a jég olvadásának mérséklése céljából fehér paplanszerű takaróval borították a gleccsert kb. 5 hektárnyi felületen. Becslések szerint ez a takaró kb. 70% -kal csökkenti az olvadás mértékét. Az éghajlatváltozásnak komoly gazdasági kockázata van, hiszen a jégbarlangot látogató turisták esetleges elmaradása nagy bevételkiesést jelent a barlangot üzemeltető vállalkozásnak.

A Rhône a Nyugati-Alpokban, a svájci Wallis kantonban 1753 m magasan ered, majd átfolyik a Genfi-tavon, és Port-Saint-Louis-du-Rhône-nál, nagy deltával torkollik a Földközi-tengerbe. Az első, a forrástól a Genfi-tóig terjedő 164 kilométeres magashegységi szakaszon a folyó 1753 méter magasságról 375 méter tengerszint feletti magasságra ér rövid távolságon belül. A nagy esés magyarázza a folyó komoly pusztító munkáját, amelyet a felső Rhône-völgy nagy mélysége is bizonyít.