A hivatalosan június 1-től november 30-ig tartó atlanti hurrikánszezon eddig meglehetősen gyenge volt. Mindössze Barry erősödött gyenge hurrikánná Lousiana partjainál még július közepén. Másfél hónap kellett, hogy érkezzen a következő, várhatóan szintén gyenge hurrikán. Dorian jelenleg még csak mint trópusi vihar örvénylik a Kis-Antilláktól nyugatra, a pályája északnyugat felé tart. – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat augusztus 28-án a honlapján. Két nappal később már 4-es fokozatú hurriánná alakult.
A miami Országos Hurrikán Központ adatai szerint a még a Bahamák felé tartó hurrikán az Atlanti-óceán fölött tovább erősödhet, és az elmúlt 30 év legerősebb vihara lehet. A Bahamákon pénteken evakuálták a veszélyeztetett vidékeken élő lakosságot és a turistákat.
Floridában péntek reggel óta az állam egész területén rendkívüli állapot van érvényben. A floridai Key Westen és környékén – az állam legdélibb területein – pénteken felszólították a turistákat, hogy – bár a hurrikán várhatóan csak vasárnap este, hétfőn reggel ér partot, de – azonnal hagyják el a vidéket. A szokottnál magasabb dagály már elöntötte a Miami Beach mentén lévő utcákat és házakat. Több megyében vasárnaptól kötelező evakuálást rendelnek el. A Cape Canaveral-i Kennedy űrközpontot vasárnap lezárják, miként vasárnaptól zárva tart az orlandói Disneyworld szórakoztatópark is. Az orlandói nemzetközi repülőtér várhatóan hétfőn reggeltől nem fogad és nem indít járatokat.
Hogyan keletkezik a hurrikán?
A hírhedt trópusi forgószelek, trópusi ciklonok a legerősebben felmelegedő óceáni térségekben az északi és a déli félgömbön alakulhatnak ki, és a légkör legpusztítóbb jelenségei közé tartoznak. Ezek 400-500 km átmérőjű, rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló, orkánerősségű széllel pörgő képződmények. A forgószél sebessége éppen a nagy légnyomáskülönbség miatt akár 200-250 km/órás sebességet is elérhet.
Mivel azonban az óceánok hőmérséklete az év nagy részében az Egyenlítőtől északra melegebb, a trópusi ciklonok elsősorban az északi félgömbön jönnek létre.
A hurrikán kialakulásának kulcstényezője az óceán felszíni hőmérséklete.
A meleg víz az a „fűtőanyag”, ami a vihar fokozódásához vezet, mivel a hő és a nedvesség az óceán felszínéről a légkörbe jut. A felszálló párás, meleg levegő hatására zivatarfelhők keletkeznek. A keletkező felhők még több párát szívnak magukba, a függőleges irányú feláramlás és a forgómozgás egyre intenzívebb.
A kifejlődött trópusi ciklon az uralkodó szelek és a Coriolis-erő által meghatározott pályán, általában nyugati irányban mozog. Mivel fenntartásához a meleg tengerből származó hőutánpótlás szükséges, ha ez megszűnik, gyorsan veszít erejéből. Az energiaveszteséghez hozzájárul a trópusi ciklon és a felszín között fellépő súrlódás, valamint a heves esőzés is.
Amikor a hurrikán forgása gyorsul, a középpontjában az egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt csökken a légnyomás. A trópusi ciklon középpontjában kialakul egy lefelé áramlás. A ciklon középpontját a ciklon szemének nevezik, átmérője 15-40 kilométer.
A trópusi ciklonok így nagy szerepet játszanak a Föld hőháztartásában, a trópusi meleg gyakran a mérsékelt övezetbe jut.
Születési helyükről – a magasabb szélességek ciklonjaihoz hasonlóan – fokozatosan északabbra sodródnak. Évente átlagosan ötven trópusi ciklon jön létre a Földön, a legtöbb a Csendes-óceán északi medencéjében, illetve a Karib-tenger térségében. A trópusi ciklonokban nincsenek frontok.
Három forgó légörvény. Mi a különbség?
Mérsékelt övezeti ciklonok, tájfunok, hurrikánok, tornádók: mindegyik forgó mozgást végző légköri képződmény, amelyekben a szél és a csapadék súlyos pusztításokat okozhat. A mérsékelt övezeti ciklonok erősen eltérő tulajdonságú (hideg-meleg) légtömegeket határoló felület, a front hullámzásából alakulnak ki. Átmérőjük a legnagyobb a három képződmény közül: 1000–5000 km. Frontok vannak bennük.
A trópusi ciklonok mindig a meleg tengerek felett keletkeznek. Nincsenek bennük frontok. Átmérőjük 400–500 km. A Csendes-óceánon hurrikánnak, az Indiai-óceánon tájfunnak nevezik azokat.
A tornádók helyi jelenségek, a zivatarfelhő forgó mozgása következtében a felhőből a talajig lenyúló képződmények. Élettartamuk rövid, néhány perc. Átmérőjük pár métertől pár kilométerig terjed. Általában szárazföld fölött alakulnak ki.
A hurrikán neveiről bővebben itt olvashat.
Frissítés
A cikk publikálása után közölték a hatóságok, hogy a Dorián hurrikán elérte az 5-ös, legmagasabb fokozatot.
A Bahama-szigetek történetének legpusztítóbb hurrikánjává erősödött vasárnap a Florida felé közelítő Dorian.
Az óránként 285-300 kilométeres sebességű széllel süvítő vihar vasárnap este 7-8 méter magasra korbácsolta fel a tenger hullámait. Az amerikai televízióknak a bahamai helyi tévétől származó tudósításai arról tanúskodnak, hogy a vihar hajókat fordított fel, háztetőket szakított le, s egyes negyedeket földig tarolt.
A miami székhelyű amerikai Országos Hurrikán Központ katasztrofálisnak minősítette az ötös erősségű vihart, amely elsőként a Bahamák észak-nyugati részén fekvő Abaco-szigetekre csapott le, s az Atlanti-óceán eddigi legpusztítóbb, 1935-ös hurrikánjához hasonlította.
A szakértők szerint a lassan mozgó vihar szokatlanul hosszan, 24 órán keresztül tartózkodik a karibi térségben, és előrejelzéseik szerint hétfőn este csap le Floridára.
A vasárnapi délután kiadott előrejelzések egyelőre nem változtak: a vihar irányt változtatott, és elkerülve Florida belső vidékeit, a partvidéken söpör végig. Floridában, Georgiában és Észak-Karolinában már rendkívüli állapot van, Dél-Karolina kormányzója, Henry McMaster pedig vasárnap este hirdetett ki rendkívüli állapotot.
Forrás:
- https://earthobservatory.nasa.gov/images/145551/dorian-moves-over-storm-fueling-waters
- https://met.hu
- https://ng.hu
- Földrajz 9. tankönyv (2019): EKE-OFI
A részleteket 
Hozzászólok