Címlap Színes mozaikok a nagyvilágból Világjáró, világlátó

Miért és hogyan alakul ki a lavina?

Lavina (fotó: https://zpravy.aktualne.cz)
2019 első napjaiban nagy mennyiségű hó esett az Alpokban és a Kárpátokban. Ez nagy öröm a téli sportok kedvelőinek, de megnövekedett a lavinaveszély is, sőt a lavina halálos áldozatokat is követelt már. Ebben a cikkben a lavinák jellemzőit foglaljuk össze.

Ha a hótömeg a gravitáció hatására gyorsan lefelé mozog a lejtőn, akkor hósuvadás vagy más szóval hógörgeteg alakul ki, de talán leggyakrabban a lavina kifejezést használjuk erre a folyamatra.

A meredek lejtőn a hótömeg elkezd csúszni, a mozgó sebessége megnő és egyre több hótömeget mozgat meg. A hólavinák kialakulását befolyásolja az egymásra rakódó hórétegek különböző tulajdonsága, a lejtő dőlésszöge, a talaj anyaga, a hőmérséklet és a szél.

A lavina lehet porhólavina és deszkalavina.

A porhólavina kialakulásakor nagy tömegű, akár teljes hegyoldalnyi hó indulhat meg. A jelenséget nagy légnyomás kíséri, ami akár más hómezőket is megindíthat. Nehéz kitérni előle.

Porhólavina

A levegőben szálló hó miatt gyakori a fulladásos halál a nem betemetett áldozatoknál is. A porhólavina nagy területen alakul ki, és nagy mennyiségű hó halmozódik át, ezért a betemetett áldozat megkeresése nehéz. Az áldozat túlélési esélyeit növeli, hogy viszonylag sok levegő marad a betemetett áldozat körül. A porhólavina leginkább nagy hóesés után következik be.

Deszkalavináról akkor beszélünk, amikor egy hómezőn megindul egy hóréteg, mert lecsökken a surlódás a mozgó és az alatta lévő hóréteg között. Ilyenkor a lavinának jól látható szélei vannak, a mérete az egész kicsitől a nagy kiterjedésűekig terjedhet. Anyaga sűrű, akár teljesen vizes is lehet.

Deszkalavina

Sokszor az áldozat valamelyik része kilóg a lavinából vagy az elhagyott felszerelései vezetnek nyomra.

Kialakulás szempontjából lényeges, hogy 25-30 fokosnál enyhébb dőlésszögű lejtőn nem keletkezik lavina. Fontos viszont, hogy a már mozgásban lévő hótömeg magával ragadhatja az enyhe lejtő hómennyiségét. A 45 foknál meredekebb lejtőkön a nagyobb hórétegek nem maradnak meg, többnyire a havazás során folyamatosan lecsúsznak, de az innen lecsúszó hó kiváltója lehet az alatta elinduló lavinának.

Ausztriában a lavinabalesetek 78%-a pályán kívüli sízőket vagy sítúrázókat éri. A balesetek 94%-át olyan hólavinák okozzák, amelyeket sízők, vagy hegymászók okozzák.

Síző által elindított lavina

Európában a lavina előrejelzést 2003-ban egységesítették, a lavinára való hajlamot 5 fokozatba sorolták.

Forrás: http://www.hegyvilag.hu/?p=59

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.