Ázsia és Ausztrália Tudomány

Negyvenmillió éve alakult ki az ázsiai monszunrendszer

A feltételezettnél sokkal korábban, negyvenmillió évvel ezelőtt alakult ki az ázsiai monszunrendszer, amikor a légkör szén-dioxid-koncentrációja a jelenlegi értékeknek a négyszerese volt - erre a következtetésre jutottak amerikai, francia és holland kutatók, akik eredményeiket a Nature online kiadásában tették közzé.

A monszun a világ legnagyobb éghajlati rendszere, amely Ázsia jelentős részének időjárást uralja, nyáron özönvízszerű esőket, télen szárazságot okozva. Az általánosan elfogadott elméletek szerint 22-25 millió évvel ezelőtt alakultak ki a monszunok, amikor kiemelkedett a Tibeti-fennsík és a Himalája-hegység. A legújabb vizsgálatok fényében viszont a rendszer minimum 15 millió évvel idősebb – olvasható a PhysOrg hírportálon.

Az Arizonai Egyetem, a Poitiers-i és a Nancy-i Egyetem, továbbá az Utrechti Egyetem, valamint a franciaországi Éghajlat- és Környezettudományi Intézet (LSCE) tudósai három különböző paleoklimatológiai kutatási projekt keretében vizsgálták az ázsiai kontinens időjárását. Az amerikai és a francia kutatók Mianmarban 40 millió éves fosszíliákat – ősi édesvízi csigák házait, valamint emlősök fogait elemezték, az oxigénizotópok (O18 és O16) aránya ugyanis elárulja, hogy nedves volt-e az éghajlat, vagy száraz azon a vidéken, ahol a vizsgált állatok éltek. A holland tudósok, akik Kína középső részén, a Hszining (Xining) medencében tavi üledékeket vizsgáltak, a téli monszunok által Közép-Ázsiából hozott nagy mennyiségű porlerakódásokat keresték.

Az LSCE munkatársai viszont a 40 millió évvel ezelőtti klímát modellezték. A projekt célja az volt, hogy dokumentálják a monszunrendszer kialakulása előtti állapotokat, ám az eredmények meglepték a tudósokat. A mianmari oxigénizotópok mintázata például nagyon hasonlított a jelenlegire, a kínai tavi üledékben talált masszív porlerakódások pedig arról tanúskodtak, hogy a monszunrendszer már 41 millió évvel ezelőtt is létezett.

A harmadik csoport által készített éghajlat-szimulációk viszont azt mutatták ki, hogy a légkör szén-dioxid-tartalma szoros összefüggést mutatott a monszunok erősségével. A legnagyobb erejű monszunok 40 millió évvel ezelőtt lehettek, amikor legmagasabb volt a légkör szén-dioxid koncentrációja, majd 34 millió évvel ezelőtt, amikor a jégkorszak beköszöntével 50 százalékkal csökkent a CO2 szintje, jelentősen gyengült az időjárási rendszer.

“Eredményeink óvatosságra intenek a globális felmelegedés korában, hiszen arra világítanak rá, hogy a légköri szén-dioxid-szint növekedésével jelentősen emelkedik a monszunok által hozott csapadékok mennyisége is” – hangsúlyozta Alexis Licht, az Arizonai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

monszun_google_map

http://phys.org/news/2014-09-asian-monsoon-older-previously-thought.html

Facebook hozzászólás
Címkék
Támogatom a Földrajz Magazint