Jéghegy Grönlandon (fotó: unsplash)
Amerika Tudomány

Jéghegyek érték el Florida partjait 21 ezer évvel ezelőtt

Jéghegyek érték el Florida partjait 21 ezer évvel ezelőtt - derítették ki amerikai kutatók, akik a legutóbbi jégkorszak alatti észak-atlanti áramlási rendszer szimulációs modelljét készítették el.

„Létfontosságú meghatározni, hogy milyen távolságra juthattak el a dél felé vándorló szubpoláris jéghegyek és olvadékvizek annak megértéséhez, hogy mennyire lehet sérülékeny az úgynevezett észak-atlanti mélyvíztömeg, a NADW-formáció. Vizsgálataink arról tanúskodnak, hogy a hirtelen éghajlatváltozások mechanizmusa sokkal összetettebb, mint eddig feltételeztük ” – hangsúlyozta Alan Condron, az amhersti Massachusettsi Egyetem oceanográfusa, a tanulmány vezető szerzője.

A modellszámításokat alátámasztották a tengerfenék „mintázatáról” az észak-karolinai Hatteras-foktól Floridáig készített nagyfelbontású felvételek is. A kutatók körülbelül 400 olyan jellegzetes „vájatot” és „gödröt” fedeztek fel, amelyeket a sekély vízben sodródó nagytömegű jéghegyek „ástak ki” az üledékrétegben – olvasható a PhysOrg hírportálon.

A vájatok mélysége alapján legalább 300 méteres jéghegyekről van szó. Napjainkban ilyen gigantikus jéghegyekkel legfeljebb Grönland partjainál találkozhatunk.
Az óriási méretű jégtömbök a Hudson-öböl tájékán, a sok millió négyzetkilométeres Laurentida-jégpajzsból töredeztek le, amely a 95 ezer és 20 ezer évvel ezelőtti időszakban a mai Kanada túlnyomó részét, valamint az Egyesült Államok északi területeit borította. A jéghegyek a keleti partok mentén vándoroltak, és akár ötezer kilométert is megtettek délre, eljutva „Miamiig” és a Bahamákig.

Hogy kiderítse, miként juthattak el ilyen messze délre a jéghegyek, Alan Condron az óceánvíz-cirkuláció modelljébe „beépítette” az olvadékvíz kiáramlásának hatását két különböző helyszínen, a Hudson-öbölben és a Szent Lőrinc-folyó torkolatánál. „Az óceáni cirkulációs modellünk szerint hihetetlen tömegű olvadékvíznek kellett az óceánba ömlenie akár a Szent Lőrinc-folyó torkolatánál, akár a Hudson-öbölbe ahhoz, hogy a jéghegyek eljussanak Floridáig” – emelte ki Alan Condron.

Ennek hatására 180 fokkal megfordultak a felületi óceáni áramlatok. Az észak felé tartó meleg Golf-áramlatot délre irányuló hideg óceáni áramlat válthatta fel, így Florida partjainál a víz hőmérséklete fagypont közelébe süllyedt. A hirtelen lehűlés pedig lehetővé tette a jéghegyek megjelenését Florida partjainál, ám ezek a változások legfeljebb egy-egy évig tarthattak.

„Kutatásaink alapján arra következtettünk, hogy napjainkban a grönlandi jégpajzsból az óceánba kerülő olvadékvizek a part menti áramlatok +újraelosztó+ szerepének köszönhetően eljuthatnak a szubtrópusi térségekbe, mielőtt elérnék a sarkvidéki vizeket. Ez sokban árnyalja az óceáni áramlatokról alkotott képet” – mutatott rá Alan Condron.

Eredményeiket a tudósok a Nature Geoscience folyóirat online kiadásában tették közzé.
http://phys.org/news/2014-10-icebergs-drifted-florida-climate.html

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.