Címlap Tudomány

Első ember a Holdon – 45 éve történt

Az Apollo 11 küldetése az volt, hogy emberek lépjenek a Hold felszínére, és biztonságosan érkezzenek vissza a Földre.

Az Apollo–11 személyzetének kiválasztásakor az alkalmasságon kívül, nem kisebb volt a fő kérdés, hogy ki lesz az első ember, aki a Holdra lép, ki lesz az, aki örökre beírja magát a történelembe. A legénység összetétele: Neil A. Armstrong parancsnok; Michael Collins, pilóta; és Edwin E. Aldrin Jr., pilóta.

Az Apollo-program ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.

Az utazás első lépcsője a Föld körüli pálya volt, másfél fordulatnyi időt töltöttek itt el az űrhajósok, amíg minden rendszert le nem ellenőriztek. A rendszertesztek után – miután megbizonyosodtak róla, hogy minden működőképes – az S-IVB újraindításával gyorsítottak. Az űrhajó a szabad visszatérés pályáján indult a Hold felé.

A leszállási folyamat a holdkomp felélesztésével kezdődött. Erre a műveletre azért volt szükség, mert a leszállóegység készleteivel (oxigén, áram, hűtővíz stb.) nagyon takarékosan bántak a tervezők, csak annyi volt mindenből, amire odalenn a holdfelszínen szükség lehet – plusz persze a le- és felszállás szükségletei némi, de nem túl sok tartalékkal –, ezért a lehető legkésőbb kezdték a készletek használatát, így az űrhajó a lehető legtovább maradt „stand by” üzemmódban. A leszállást végző parancsnok és holdkomppilóta a 10. keringés során mászott át a holdkompba és kezdett az üzembe helyezéshez. A műveletekhez hozzátartozott a beöltözés is, amely önmagában egy óráig tartott, innentől kezdve viszont az űrhajósoknak tilos volt levenniük az űrruhájukat (az odaúton könnyű kezeslábasban utaztak a holdutazók), másfél napig szkafanderben voltak kénytelenek dolgozni.

A műveleti terv szerint egy 8 órás pihenőidő következett volna, ám Armstrong és Aldrin felvetette, hogy elég fittnek érzik magukat, felesleges lenne pihenni, inkább engedélyezze az irányítás a holdsétát rögtön, a tervezettnél előbb. Az irányítás rövid gondolkodás után engedélyt adott.

1969. július 21. 2:56-kor (UTC) hangzott el Armstrong híressé vált mondata:

„Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”
(Wikipédia)

s69_39962
A kilövés pillanata (Fotó: http://spaceflight.nasa.gov)
as11_40_5875
E. Aldrin az amerikai zászlóval (Fotó: http://spaceflight.nasa.gov)
as11_40_5903
E. Aldrin (Fotó: http://spaceflight.nasa.gov)
as11_44_6552
A Föld a Holdról (Fotó: http://spaceflight.nasa.gov)
s69_21365
Az Apollo 11 legénysége Nixon elnökkel (Fotó: http://spaceflight.nasa.gov)

as11_44_6626

s69-21698
Az Apolló 11 sikeres leszállása a Csendes-óceánban (Fotó: http://spaceflight.nasa.gov)

http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/ap11ann/FirstLunarLanding/toc.html

  FILMEK ÉS KÉPEK AZ APOLLO 11-RŐL

 

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint