A Föld legmagasabb vulkánjára, a 6893 méter magas Ojos del Saladóra induló geográfusok a Hiperbár Centrumban tájékoztatták a sajtót a február 3-án induló klímamonitoring expedíció tervezett munkájáról. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a magashegyi terepmunka az alacsony nyomásnak, hőmérsékletnek, és oxigénkoncentrációnak köszönhetően komoly erőfeszítést kíván. A Hiperbár Centrumban magas nyomáson, orvosi tisztaságú oxigénnel kezelik a betegeket, maga a helyszín pedig kifejezetten azt szemlélteti, hogy a 6000 m felett végzett munka kockázattal jár! A 4 évvel ezelőtti terepbejárás során szerzett fagyási sérülést azonban sikerrel kezelték itt e módszerrel.
A Dr. Nagy Balázs vezette expedíció az örökfagy változását, a környezet átalakulását fogja vizsgálni a Puna de Atacama fennsíkból kiemelkedő Andok több magassági szintjén – 4200 m-től 6893 méterig – a 2012-ben telepített és azóta folyamatosan mérő műszerek segítségével. A Földön ilyen magasságban, ilyen profilt átfogva máshol nem végeznek klímamonitoring vizsgálatot, amely a kutatást mindenképpen egyedülállóvá teszi. A kutatók február 3-án indulnak útnak – először Chile fővárosába Santiago de Chilébe, majd onnan irány az Atacama-sivatag és az Andok.
A kutatók fő célja, hogy a telepített műszerek és terepi vizsgálatok adatainak begyűjtésével olyan fontos információkhoz jussanak, melyek segítenek jobban megérteni a klímaváltozás következményeit, de különösen az extrém (rendkívül száraz [hiperarid] és hideg) környezetek dinamikus átalakulásait. Az Atacama-sivatag és a Száraz-Andok extrém terepe e tekintetben kiváló indikátorhelyszín, s kifejezetten sokféle eredménnyel kecsegtet. Vizsgálják a Föld legmagasabban fekvő tómedencéit, a legmagasabban működő forró gőzfeltöréseket és bolygónk legmagasabb sivatagi terepét – mindet 6000 méter fölötti, eddig feltáratlan helyszínként. Eközben pedig olyan környezetben dolgoznak, amelynek kialakulása és változásai a Földön páratlan időjárási szélsőségekről árulkodnak: az eddig mért legerősebb szél meghaladta a 400 km/h-t, a nyár közepi hőmérséklet fagypont alatti, és esőt még senki sem látott a magasabb régiókban. De jég sincs: a Földön ugyanis itt húzódik legmagasabban a hóhatár – magasabban, mint maguk a 7000 méter közelítő hegyek!
Az expedíció ideje alatt “Kövesd a Kutatókat!” címmel több ezer középiskolás diák vetélkedhet. A 2 fős csapatok négy internetes fordulóban oldják meg a Chiléről, a vulkánosságról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket. A verseny fővédnöke Rodrigo Nieto Maturana, Chile magyarországi nagykövete. A versenyre nem szükséges nevezni, akár az első forduló napján, február 5-én is bekapcsolódhat a játékba. Elegendő, ha megoldja mind a négy forduló feladatait. A versenykiírás a http://atacama.expedicio.eu/verseny címen található.
A kutatás vezetője: Dr. Nagy Balázs geográfus, a csapat tagjai: Heiling Zsolt terepi mérnök, Dr. Mari László geográfus és Dr. Nemerkényi Zsombor térképész.
A helyszín
Az Andok legszárazabb része, a Puna de Atacamának nevezett magasföld és az innen kiemelkedő 6000 méternél magasabb tűzhányók a Föld egyik legextrémebb környezetét alkotják. Itt található bolygónk legmagasabb vulkánja, a 6893-es Ojos del Salado, amely a chilei-argentin határon a rendkívül hideg és száraz területen jégsapka nélküli hegytömegként tornyosul. Földünkön itt húzódik legmagasabban az éghajlati hóhatár (7000 m körül), itt találunk legmagasabban tavat (6390 m), de járművel is itt jutottak eddig a legföljebb (6650 m).
E sós tavakkal, az édesvíz hiányával, rendkívül gyér növényzettel, ám állandó erős széllel és porviharokkal jellemezhető lakatlan magashegyi sivatag környezetváltozásáról, a klímaváltozás helyi hatásairól ugyanakkor nincsenek pontos adatok. Ennek oka a szélsőséges, sokszor embertelen időjárási feltételekben, a körülményes megközelíthetőségben, a nagy magasságban és a nehéz terepben is keresendő. Pedig szélsőséges szárazsága és rendkívül alacsony hőmérséklete miatt földrajzilag olyan extrém terület, amely kiváló indikátorként is működhet: mind az esetleges melegedés, mind az ezzel járó további jégolvadás és nedvesedés dinamikusan megváltoztathatja környezeti viszonyait. Ennek feltárása hosszú távú, terepi monitoringvizsgálattal végezhető el, az általunk mérendő környezeti sajátosság pedig a talajt-törmeléket cementáló örökfagy (a permafroszt) jelenléte, ill. változása.
A részleteket 
Hozzászólok