Országról országra Társadalom - népek, kultúrák

Izrael földrajza

1947-ben az ENSZ közgyűlése egy zsidó és egy palesztin állam megalakítását határozta el a történelmi Palesztina területén.

Egy évvel később a területet megszállva tartó brit csapatok kivonulása után létrejött Izrael, az önálló palesztin állam azonban nem született meg. Izrael történelme során több háborút vívott (1948-49, 1967) a szomszédos arab országokkal. Ma is gyakoriak az összetűzések a Palesztina megalakulásáért küzdő csoportok és Izrael között.

palestineshrink
Izrael megalakulásának térképes összefoglalója

Izrael a Földközi-tenger keleti partján fekvő észak-déli irányban elterülő ország. Szigetként ékelődik a környező arab világba. A vallási alapon szerveződött állam viharos történelme sajátosan hatott mai társadalmi-gazdasági életének kialakulására. A közel 8 millió fő lakta ország ma a világ fejlett gazdaságai közé tartozik.

#dv679008 / gettyimages.com                      Jeruzsálem

1946 előtt a bevándorlók 80%-a Európából érkezett. Izrael zsidó lakosságának 1/3-a főként az arab országokból, Európából (főként Oroszországból és Ukrajnából) és Észak-Amerikából vándorolt be, de a népesség 2/3-a már az új hazában született.

Izrael lakói a világ különböző tájairól vándoroltak be mai hazájukba, magukkal hozták nyelvi, kulturális hagyományaikat, szakismereteiket. A tarka népességet a közös zsidó vallás kötötte össze, a tényleges összetartozás pedig egy új, közös nyelv az újhéber (ivrit) bevezetését tette szükségessé. Az ország lakosságának ¾-e zsidó, 17 %-a muszlim vallású. A lakosság több mint 90%-a városokban él.

A keresők 4/5-ének a szolgáltató ágazatok adnak munkát, a mezőgazdaságban csak 2% dolgozik.

Izrael eddig nyersanyagokban szegény országnak számított, csak a Holt-tenger vízének bepárlásából nyert só, és a Negevben bányászott foszfát érdemelt említést, amelyeket a vegyipar hasznosít. A közelmúltban a Földközi-tenger keleti medencéjében tártak fel annyi kőolajat (1,5 milliárd hordó), amennyi 15-20 évig fedezi az ország szükségletét. A feltárt földgáz mennyisége pedig Izrael 20 éves igényének a négyszerese, így eladásra is jut belőle.

Energiagazdasága import kőolajra épül, de a háborús konfliktusok miatt ezt nem a közeli arab világból szerzi be. A száraz éghajlaton nagy a napsütéses órák száma, ezért mind jobban törekszenek a napenergiát hasznosítására. (pl. a Holt-tenger vizének sótalanítása).

ZIO_USGS-Map_oil_gas_fields_cropped
Új kőolajmezők Izraelben és a Földközi-tengerben

Izraelben a K+F ráfordítások aránya a legmagasabb a világon (a GDP 4,5%-a fölött), a kiemelkedő tudományos eredményeket sikeresen és gyorsan hasznosítsák a gazdaságban, ezért az izraeli gazdaság húzóágazata lett. Elsősorban a külföldi tőke által finanszírozott magas K+F révén fejlődött a high-tech iparág és főként ennek tulajdonítható Izrael gazdasági növekedése. Az ország GDP-jének 2/3-át a szolgáltatások, alig 1/3-át az ipar állítja elő.

Izrael iparának húzóágai a csúcstechnológiát képviselik. Fejlett az elektronikai ipar, a fémfeldolgozás, az orvosi műszerek gyártása, a gyógyszeripar, és a szoftvergyártás. Jelentős a hadiipar, a repülőgépeket és a fegyvereket főként a fejlődő országok piacain értékesíti.

Izraelt nem véletlenül tartják a világ gyémántcsiszoló központjának, exportbevételeinek 1/3-a származik a holland bevándorlók által meghonosított gyémántcsiszolásból.

A kőolajfeldolgozás és a nehézipar fellegvára a legforgalmasabb kikötővárosa Haifa, pénzügyi és kereskedelmi központja Tel-Aviv, a legtöbb látogató a történelmi, kulturális nevezetességekben gazdag Jeruzsálemet keresi fel.

#dv676061 / gettyimages.com              Jeruzsálem a Siratófallal

A tercier szektoron belül meghatározó a telekommunikáció, a biztosítás és a turizmus.

Az ország legfőbb problémája az alacsony foglalkoztatottság, mert a lakosság számottevő részét kitevő ultra-ortodox férfiak és muszlim nők közül vallási okok miatt kevesen dolgoznak.

IS_popgraph 2014
Izrael korfája – fiatalodó társadalom

Izrael mostoha természeti adottságú ország, kevés a termőföld és az öntözővíz, a terület ásványkincsekben szegény. A bevándorló szakképzett munkaerő tapasztalatának, szakértelmének és tőkéjének, valamint a főként amerikai segélyeknek köszönhető, hogy rövid idő alatt fejlett belterjes mezőgazdaságot és korszerű, nagy értéket előállító, modern ipart teremtett meg. Az izraeli mezőgazdasági technológiákat a világ legfejlettebbjei között tartják számon. Az ország területének csak 20%-a művelhető meg, ennek ellenére a mezőgazdaság a hazai szükségletek 95%-át fedezi. A mezőgazdaság mindössze a GDP 2,5%-át adja.

Az ország északi és nyugati részén mediterrán éghajlat uralkodik 600-800 mm évi csapadékmennyiséggel, délen a sivatagi- félsivatagi éghajlatú tájakon 200 mm-nél is kevesebb eső hull. A mezőgazdaság vízigényét hatékony és takarékos öntözőrendszerek kiépítésével igyekeznek biztosítani. (A szennyvizeket is újra hasznosítják, sótalanítják a tengervizet, csepegtető öntözést alkalmaznak).

A Jordán-folyó stratégiai fontosságú, hisz e száraz területen több ország használja vizét. A második világháború után a folyó vízének hasznosítására tervet dolgoztak ki, amely politikai okokból csak részben valósult meg.

A korszerű, gépesített mezőgazdaságnak köszönhető, hogy Izrael 2/3-ad részben önellátó. Sőt sok termékből kivitelre is jut, pl: jaffanarancs, mandarin, gránátalma, citrom, grapefruit, szőlő. Világszínvonalú a szarvasmarha-tenyésztés és a nagyüzemi baromfinevelés is.

#175509651 / gettyimages.com                  Jaffanarancs-liget

A mezőgazdasági területeken két sajátos településtípus jött létre. A földek egy részét (pl. a határvidékeken) kibucokban művelik, amelyek jól gépesített, többnyire feldolgozóüzemeket is működtető félkatonai települések. A földeket közösen művelik, és nincs magántulajdon (csak egy kevés zsebpénz), hisz a föld az államé, a gépek, szerszámok pedig a közösség tulajdonában vannak.

#128142119 / gettyimages.com           Zöldségtermesztés a kibucban

A mosav valójában egy értékesítési és termelési szövetkezet. A gazdaság tagjai azonban egyénileg (családonként) művelik a saját tulajdonukban lévő földet.

Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere az Amerikai Egyesült Államok, Hong Kong, Egyesült Királyság, Belgium és Kína.

A zsidók egyetlen Isten létezésében hisznek, és úgy tartják: népük az ókori Izrael népének leszármazottja. A zsidó vallás igen gazdag hagyomány- és szokásvilággal rendelkezik – mindezeket a Tóra, a zsidók legfontosabb szent szövege írja elő. Ezek közül jó néhány a mai napig él a családok mindennapjaiban.

Az első és legjelentősebb ünnep ezek között a Pészach, amely az egyiptomi kivonulás emlékét idézi. A Pészach tehát azon túl, hogy mezőgazdasági vonatkozása is van – ekkor kezdődik az aratás – a Szabadság és a Kovásztalan Kenyér ünnepe. A családok már hetekkel korábban kezdenek készülni erre az ünnepre, kitakarítják a lakást, a szekrényeket, fiókokat, hogy ne maradjon morzsa sehol. Mert az ünnep nyolc napja alatt tilos kovászos és erjedő ételeket fogyasztani, de még otthon tartani is. A vallásos családokban külön edényben főznek és étkeznek ezeken a napokon, amelyeket az év többi napján egy gondosan elzárt helyen tárolnak. Az ünnep ugyancsak este kezdődik, ekkor reggel lehet utoljára kenyeret enni, ebédre már csak főtt burgonyát, tojást, esetleg libatepertőt szokás ebédelni. A nap legnagyobb része az estére, a Széderre való készülődés jegyében zajlik. A zsidók nem ehetnek húst és tejterméket ugyanazon étkezés alatt, nem tarthatják azokat egy helyen, és külön edényeket használnak az elkészítésükre is.

A kóser szó jelentése megfelelő, és azokra az ételekre utal, amelyeket meg szabad enni. Minden gyümölcs és zöldség kóser, disznó tiltott, a bárány, a marha, a lazac, a pisztráng és a tőkehal kósernek számít. Az elfogyasztható kóser állatok vérét teljesen ki kell folyatni.

A Dávid-csillag a zsidó vallású emberek identitásának szimbóluma, nevét Dávid zsidó királyról kapta. A két háromszög a női és a férfi ősi jelképe egybeolvasztva. A V alak a termékenységet, méhet szimbolizálja, míg ennek az ellentéte, a fordított V a pengét, a férfiasságot, és a harcot.

A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. Eredetileg a menóra olajlámpás volt, csak sokkal később, a gyertya feltalálása után vált gyertyatartóvá. A tóra a zsidók legfontosabb szent könyve.

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint