Globális problémák, fenntartható fejlődés Országról országra Társadalom - népek, kultúrák

Globális jelentés az elöregedésről: Magyarország a középmezőnyben

Svédországban a legjobb megöregedni .

Svédországban a legjobb megöregedni – ezt mutatja az idősek átfogó helyzetéről először elkészített globális lista, amelyen Magyarország a 91 ország közül a negyvenedik helyet foglalja el. A dokumentum előrejelzése szerint 2050-re a világ 60 éven felüli lakosságának létszáma felülmúlja majd a 15 éven aluliakét.

Az ENSZ Népesedési Alapja és a HelpAge International nevű idősek érdekvédelmével foglalkozó nemzetközi szervezet első ízben adta ki kedden, az idősek világnapján a Föld lakosságának elöregedésével foglalkozó The Global AgeWatch Index-jelentését (www.globalwatchindex.org). A dokumentum az idősek társadalmi és gazdasági jóléte alapján rangsorolja helyzetüket a világ 91 országában, így a Földön élő 900 millió idős ember 89 százalékának helyzetéről nyújt átfogó képet.

Magyarország a vizsgált összes mutató alapján negyvenedik a Global AgeWatch Indexben. A térség országai közül a szomszédos Szlovákia a 47., Románia a 48., míg Ausztria a 11., Csehország pedig a 25. helyen áll. A jelentés szerint Magyarországnak jó a helyezése (19.) a jövedelembiztonság területén, amit a dokumentum annak tulajdonít, hogy az idősek zömének van nyugdíja és kevesen tartoznak az elszegényedettek közé. Egészségügyi téren azonban az 57. helyre sorolták az országot, amely az Európai Unión belül viszonylag alacsony helyezés, és az idősek foglalkoztatási aránya szintén alacsonyabb a többi uniós országhoz képest. A hatvanévesek és azon felüliek között viszont Magyarországon elég nagy, 88 százalék a magas képzettségűek száma.

A dokumentum szerint a gazdag nemzetek általában jobban felkészültek: a globális ranglistát Svédország vezeti, amelynek nyugdíjrendszere éppen centenáriumát ünnepli, és mind a társadalmi támogatás, mind az iskolai végzettség, mind az egészségügyi feltételek biztosítása tekintetében kiemelkedik a többiek közül. Az élbolyban szerepel Norvégia, Németország, Hollandia és Kanada is. Az Egyesült Államok a nyolcadik helyen áll.

“A világ gyorsan öregszik – a hatvan éven felüliek száma máris meghaladta az öt éven aluliakét, és 2050-re felülmúlja a 15 éven aluli gyerekekét. Az öregedés témája ugyanakkor folyamatosan kiszorul a globális és a nemzeti napirendi kérdések közül” – idézte a The Daily Telegraph online kiadása Silvia Stefanonit, a HelpAge International vezetőjét.

A nonprofit szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy sok kormány nem foglalkozik az elöregedő lakosság problémájával. A jelentés kiemelte, hogy a leggyorsabban öregedő országokban, Jordániában, Laoszban, Mongóliában, Nicaraguában és Vietnámban, amelyek a ranglista második felében szerepelnek, 2050-re megháromszorozódik az idősek száma.

A jelentésből az is kiderül, hogy a korlátozott forrásokkal rendelkező, szegényebb országokban nem feltétlenül rosszabb az idősek helyzete, az utóbbi két évtizedben ugyanis például Ázsia, Afrika és Latin-Amerika egyes országaiban komoly lépéseket tettek a kormányok a nyugdíjas korúak gazdasági és egészségügyi körülményinek javításáért. “A pénz nem minden” – olvasható a jelentésben, amelynek szerzői rámutatnak arra, hogy a fejlett gazdaságú G20-ak országai is szóródnak a listán, továbbá, hogy a közéjük sorolt Brazília (31.), Oroszország (78.), India (73.), Kína (35.) és Dél-Afrika (65.) lejjebb szerepel az indexben, mint Uruguay (23.) és Panama (30.).

A Global AgeWatch Index összeállítói felhívták a figyelmet arra, hogy az idősek számának emelkedése gazdasági és társadalmi következményekkel jár, amelyekre a világnak fel kell készülnie. A jelentésben hangsúlyozták, hogy a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni.

A kontinensek közül Európában a legmagasabb a hatvan éven felettiek aránya: a földrész teljes lakosságának 22 százaléka. 2050-re ez az arány várhatóan 34 százalékos lesz, így továbbra is Európa marad a “legöregebb” kontinens. A régión belül 2050-re Dél-Európa lakosságának várhatóan 38 százaléka lesz 60 éven felüli, Nyugat-Európáé 34 százalékban, Kelet-Európáé 33 százalékban, Észak-Európáé pedig 30 százalékban lépi túl a hatvanat.

Az index készítői jelezték, hogy ezentúl évente közzéteszik újabb jelentésüket, amelyet idővel minden országra szeretnének kiterjeszteni, és az adatokat nemenként is bontani akarják.

 

(MTI)

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint