Címlap Országról országra Társadalom - népek, kultúrák

Az arab sajtó szerint nem akar háborút a két nagyhatalom, mert az “lángba borítaná az egész régiót”

Nem tartanak szaúdi-iráni háborútól a hétfői arab sajtóban megszólaltatott szakértők, mert szerintük sem a szunnita, sem pedig a síita nagyhatalom nem kívánja "lángba borítani az egész régiót".

A hét végén Iránban megtámadott szaúdi külképviseletek nyomán kialakult viszályban visszafogottság fogja jellemezni a Perzsa- (Arab-) Öböl két legnagyobb országának döntéshozóit, mert ha fegyveres összecsapásra kerülne sor, az regionális szintű szunnita-síita háborút váltana ki – közölte az al-Vatan című egyiptomi napilappal Medhat Hamád iránszakértő.

“Egy ilyen háborúnak az egyik oldalán Egyiptom és az Öböl menti államok, a másikon pedig Irán, Irak, Szíria és Libanon állna, ami az arab (világ), illetve az iszlám (közösség) maradék erejét is végleg megsemmisítené” – mondta az egyiptomi elemző.
Hamád ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjai megszakítják kapcsolataikat a perzsa nagyhatalommal, ami mindkét oldalon gazdasági válságot váltana ki. Ezen felül Irán a szunnita vezetésű államok síita lakosságainak felbújtásával fokozni tudja az érintett országokban uralkodó feszültséget.
A libanoni ad-Dijár című napilapnak nyilatkozó Muhszin Míláni, a Dél-Floridai Egyetem professzora az olajpiac élén folyó verseny, illetve a muzulmán társadalmak feletti vezető pozícióért vívott harc részeként értékelte a történteket.
A hét végi fejlemények ugyanakkor végzetes hatással lehetnek a térség fegyveres konfliktusai, így a Jemenben és a Szíriában tomboló háborúk megszüntetéséért tett erőfeszítésekre – mutatott rá a London School of Economics Közel-Keleti-szakértője, Faváz Girgisz, utalva arra, hogy Irán és Szaúd-Arábia ellentétes érdekektől vezérelve támogatják a térségben zajló harcok szemben álló feleit.
Míg Irán a régióban teret nyerő dzsihadista csoportok patronálásával vádolja az arab monarchiát, egy meg nem nevezett szaúdi külügyi tisztségviselő a helyi állami hírügynökségnek nyilatkozva Teheránt támadta azzal, hogy a szíriai rezsim, a libanoni Hezbollah síita milícia és párt, valamint az iraki és a jemeni síiták aktív támogatásával terjeszti a térségben tomboló terrorizmust.

Szaúd-Arábia január 2-án terrorizmus vádjával több tucat emberrel együtt kivégezte Nimr an-Nimr neves síita főpapot, akinek lefejezése hatalmas felháborodást váltott ki számos országban. Irán, Libanon és Irak síita vallási és politikai vezetői bosszúval fenyegettek. Iránban feldühödött tüntetők megtámadták Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét és egyik konzulátusát az északkeleti Meshedben, mire Szaúd-Arábia, majd Bahrein és Szudán is megszakította kapcsolatait az iszlám köztársasággal.

A “Nimr an-Nimr Bin Láden síita kiadása” című véleménycikkében Dáúd as-Sirján szaúdi újságíró arra hívta fel a figyelmet az al-Haját londoni székhelyű pánarab napilapban, hogy a halálos ítéletet bírálók Nimrrel kapcsolatban nem a szaúdi állampolgárról, hanem a síita méltóságról beszélnek, és odáig elmennek, hogy Irán elleni agressziónak minősítik kivégzését. “Hogyan lehet egy polgár saját országában végrehajtott kivégzése egy másik ország elleni agresszió?” – teszi fel a kérdést Sirján.

Nimr ismert szószólója volt a királyság keleti, főként a síita kisebbség lakta partvidékén 2011-ben kirobbant kormányellenes tüntetéseknek. “Nimr nem reformokat hírdetett, hanem az elszakadást, és fegyvert fogott az állam ellen” – írja Sirján, aki szerint Nimr Irán embere volt.

Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint Szaúd-Arábia és Irán között nem vallásháborúról van szó, hanem arról, hogy a két ország saját regionális középhatalmi érdekeit akarja érvényesíteni a térségben.

Az iszlámkutató szerint Szaúd-Arábia nehéz helyzetben van, mivel az olajárak alacsonyak és társadalmi feszültségek vannak az országban. A 47 radikális szunnita vezető kivégzésével Szaúd-Arábia azt akarta demonstrálni, hogy nagyon határozott politikát folytat és markánsan fellép a terroristákkal szemben – mondta.
Megjegyezte, a két ország jelenlegi konfliktusának negatív kimenetele az lehet, hogy a jelentősen kitolódik a szíriai rendezés folyamata.
A szakértő kitért arra, hogy Amerika, az ENSZ és még Oroszország is érdekelt a két ország viszonyának normalizálódásában. Rostoványi Zsolt utalt arra, hogy az Egyesült Államok és Irán között egyfajta enyhülés és közeledés volt tapasztalható, és Iránnak is az az érdeke, hogy visszakapcsolódjon a világ normális vérkeringésébe, de ezt Szaúd-Arábia “nem nézi jó szemmel”.
Rostoványi Zsolt szerint mindkét országnak az az érdeke, hogy a konfliktus ne fajuljon el, a nyugati közvetítésnek éppen abban lesz szerepe, hogy nyugvópontra kerüljön.

 

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint