Magyarország Színes mozaikok a nagyvilágból

Sok és tiszta víz a Balatonban: kiváló lesz a strandszezon

Badacsony és Szigliget a balatonedericsi strand felől
Az MTA mérései szerint a következő hónapokban, a nyári strandszezonban a tó vízminősége – hasonlóan az elmúlt évekhez – kiváló lesz.

A tó medre tele van (a siófoki vízmérce állása: 118 cm) strandolásra is alkalmas, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletű vízzel. Az előző napok viharos időjárása fenekestül felkavarta a tavat, az ásványi lebegő anyagok miatt az átlátszóság 40 cm körülire csökkent (a szélcsendes időben megszokott érték felére-harmadára). A tó vízminőségét alapvetően meghatározó lebegő mikroszkopikus algák mennyisége nagyon jó vízminőséget jelez, a klorofillkoncentráció 2 és 13 mikrogramm/liter közötti volt, ami töredéke a fürdővízre előírt határértéknek (50 mikrogramm/liter).

A jó vízminőséget jelzi a hullámjárta parti köveken élő fonalas vörösmoszat, a Bangia atropurpurea is (2. ábra).

Vörös szakáll (Bangia atropurpurea) a Balaton parti köveinFotó: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

A napsütés és az emelkedő vízhőmérséklet hatására gyors növekedésnek indultak a Balaton hínárjai is. A szélcsendes öblökben felszínre emelkedett a hínáros békaszőlő, és virágzik a süllőhínár.

Virágzó süllőhínár (Myriophyllum spicatum) 2017. május 23-án Tihany partjainálFotó: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

Az algaszaporodást szabályozó növényi tápelemek (N, P) koncentrációja a vízben nagyon alacsony, a kimutatási határ közelében van. A Balaton legnagyobb vízhozamú befolyójában, a Zala folyóban az összes foszfor koncentrációja 100 mikrogramm/liter körüli, ami jelentősen kisebb, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában mért értékek. A fentiek arra utalnak, hogy a következő hónapokban, a nyári strandszezonban a tó vízminősége – hasonlóan az elmúlt évekhez – kiváló lesz.

A tavasz a legmozgalmasabb időszak a Balaton halainak életében. Ezekben a hónapokban zajlik legtöbb halfajunk ívása, ami számos halfajt serkent élőhelye elhagyására. Különösen látványos jelenség a tó nyílt vízi területein élő fajok partközelbe húzódása. Április végétől június elejéig sokfelé hallhatjuk a parthoz kihúzódó és a part menti kövezésre is ívni próbáló dévérek csobogását.

A dévérkeszeg ívása ezekben a hetekben zajlik a BalatonbanFotó: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

E faj, a szintén gyakori szélhajtó küszhöz hasonlóan szakaszosan ívik, így nagyobb csapataival néhány napos időközönként találkozhatunk, különösen az alkonyati és hajnali időszakban. A Balaton viszonylag rejtett életmódú, ám a nyílt vízen tömeges halfaja, a garda is ebben az időszakban húzódik leginkább partközelbe. A parti köveken láthatók a tengerekben gyakori gébfélék hazánkban is előforduló fajai, így a folyami és egyre gyakoribbá váló tarka géb is.

Szintén az utóbbi években vált ismét egyre gyakoribbá a sügér. Ez az őshonos, kis testű ragadozó halfaj előszeretettel tartózkodik a mólók betonfalánál, a kikötők vitorlásai alatt, ezért is kedvelt zsákmánya a partról horgászó gyerekeknek. A sügérnek és a tó legjelentősebb ragadozó halfajának, a süllőnek az ívása már befejeződött, azonban a kősüllő jelenleg is nagyobb rajokban bandázik partközelben, és fogási tilalma még tart. Érdemes tehát figyelni állományára, és ha több példány akad horogra, akkor más helyet keresniük a süllőre horgászóknak. A nádasokban horgászók figyelmét pedig a nádszigetek alatt akácvirágzáskor ívó harcsa ívása kötheti le, de a Keszthelyi-öbölben és Szigliget térségében, a természetközeli hínáros és nádas területeken gyakran hatalmas napozó pontyok is megfigyelhetők a térdig érő vízben.

(Forrás: http://mta.hu/tudomany_hirei/ivnak-a-halak-sok-es-tiszta-viz-tavasz-vegen-a-balatonban-107754)

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint