Globális problémák, fenntartható fejlődés Színes mozaikok a nagyvilágból

Ne a bolygót fűtsük, hanem az otthonunkat!

A Knauf Insulation szerint a lakossági épületek energiahatékonysága is hatással van a klímaváltozásra. Március 6-án volt az energiahatékonysági világnap, amelynek célja, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére.

Ijesztő tény, amelyet Oscar-díja átvételekor tartott beszédében Leonardo DiCaprio is kiemelt, hogy 2015 volt a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb esztendő. A fejlett országok is egyre inkább felismerik, hogy a klímaváltozás megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális lelkiismereti kérdéssé vált:

az ipari országok a világ népességének ugyanis mindössze 20%-át teszik ki, energiafogyasztásának ugyanakkor 80%-áért felel.

Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne. A Knauf Insulation a világnap alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy lakossági szinten a társadalom, de saját anyagi érdekeink miatt is fontos otthonaink energiahatékonyabbá tétele, különösen Magyarországon, ahol a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki.

Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22%-át, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, amelyekben azonban mindössze a Föld lakosságának csupán 8%-a él. Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodunk a felhasznált energiáról és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentjük a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást.

A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink hővesztésével járó energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz: tovább tart a téli és nyári időszak, ezáltal pedig nő az energiafogyasztásunk, a növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet szén-dioxid kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik. Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, a brit meteorológiai szolgálat globális előrejelzése szerint pedig “nagyon valószínű”, hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz.

A klímacsúccsal elérte a csúcsot a szén-dioxid kibocsátás?

Az üvegházhatás legalább 50%-áért a szén-dioxid kibocsátás felelős, s a tavaly év végi párizsi klímacsúcs egyik legfontosabb kimenetele volt, hogy az üvegházhatású gáz-semlegesség célkitűzése mellett a fejlett államok vállalták: 2020-ig évente 100 milliárd dollárt adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállást segítve.

Magyarországon a pazarló épületek jelentik a legfőbb problémát

Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszeres, tehát ennyivel több erőforrást használunk, mint az a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

„Jó hír, hogy az utóbbi években a 2020 elvekkel összhangban csökkent hazánk teljes primer energia felhasználása, ugyanakkor be kell látnunk, hogy fogyasztási javaink jókora része külföldön, leginkább a Távol-Keleten készül, így energiafogyasztásunk lényegében nem lett kevesebb, csupán „exportáltuk” annak energiaigényét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – „Csökkenő hazai energia-felhasználásunk tehát sokkal inkább az ipar számlájára írható, csak rendkívül minimális mértékben köszönhető a lakosság energiahatékonyságot célzó beruházásainak. Egyéni szinten ugyan nem vagyunk hatással az energiahatékony gyártási technológiák fejlesztésére vagy szabályozási kérdésekre, ugyanakkor felelős döntésekkel megakadályozhatjuk, hogy saját otthonaink energiapazarlóak legyenek és az utcát fűtsék” – tette hozzá a szakember.

A magyar lakosság szén-dioxid kibocsátása megegyezik az iparéval

Míg az ipar energiafelhasználása akár csak Magyarországon, szomszédaink közül Ausztriában és Szlovákiában is 30%-ot tesz ki a teljes energiafogyasztásból, addig a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve szén-dioxid kibocsátásunkat és rezsinket.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat. Ahogy DiCaprio mondta, ne vegyük tehát készpénznek ezt a bolygót!

Miért fontos az energiahatékonyság?

  • csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
  • egészségesebbé válik a környezetünk
  • csökkenti a légszennyezést
  • hozzájárul az energiabiztonsághoz
  • csökkenti az energiaárakat
  • pozitív makroökonómiai hatásai vannak
  • hozzájárul az ipari termelékenységhez
  • hozzájárul a szegénység csökkenéséhez
  • munkahelyeket teremt
  • növeli az elkölthető jövedelmet

(forrás: International Energy Agency)

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint