Színes mozaikok a nagyvilágból

Így viaskodnak az egerészölyvek

Tamási, 2016. január 26. Viaskodó egerészölyvek (Buteo buteo) a Tolna megyei Pacsmagi-tavaknál 2016. január 18-án. MTI Fotó: Kovács Attila
Viaskodó egerészölyvek (Buteo buteo) a Tolna megyei Pacsmagi-tavaknál.
Tamási, 2016. január 26. Viaskodó egerészölyvek (Buteo buteo) a Tolna megyei Pacsmagi-tavaknál 2016. január 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Tamási, 2016. január 26.
Viaskodó egerészölyvek (Buteo buteo) a Tolna megyei Pacsmagi-tavaknál 2016. január 21-én.
MTI Fotó: Kovács Attila

Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya hazánkban nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok.

Mivel a rágcsálók száma jelentősen változhat egyik évről a másikra, ezért az ölyvek táplálék-összetétele és ezzel párhuzamosan a költésbe kezdő párok és a kirepülő fiókák száma is jelentős éves ingadozást mutat. Pocokgradációs években (évtizedenként néhány alkalommal bekövetkező robbanásszerű állománynövekedés) az alföldi területeken élő ölyvek szinte kizárólag (70-90%-ban) rágcsálókkal táplálkoznak, nagy hasznot hajtva ezzel a mezőgazdaságnak. A pocokpopulációk összeomlásakor a síkvidékeken is megnő az alternatív zsákmányfajok gyakorisága, amelyek egyébként a hegyvidéki területeken minden évben nagy részét teszik ki a tápláléknak. Így a területtől és az időszaktól függően rovarok, kétéltűek és hüllők, vagy kisebb testű madarak is meghatározó részét képezhetik a tápláléknak, de a kisemlősök aránya ilyenkor is jelentős marad (20-40%). A cikk itt folytatódik

http://www.mme.hu/2012_ev_madara_-_az_egereszolyv

 

Facebook hozzászólás
Címkék
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!