Címlap Színes mozaikok a nagyvilágból

A kőszegi szőlőjövés

Kőszeg városában az 1700-as évek első felétől szokás volt, hogy minden évben bíróválasztáskor, Szent György napján (április 24-én) szőlőhajtásokat mutattak be a városházán.

Történelmi feljegyzések, írásos emlékek, festmények segítségünkre lehetnek az éghajlatkutatásban. Hazánk egyik értékes kultúrtörténeti emléke a kőszegi Szőlőjövések könyve. Kőszeg városában az 1700-as évek első felétől szokás volt, hogy minden évben bíróválasztáskor, Szent György napján (április 24-én) szőlőhajtásokat mutattak be a városházán. 1740-től ezeket le is rajzolták természetes nagyságukban a Szőlőjövések könyvébe. A hajtások hossza a tavaszi időjárástól függött. (A melegebb tavaszon hosszabb hajtások nőttek.) így a mérethű rajzok alapján az utóbbi 200 év tavaszainak időjárása megállapítható.

szolojovesek_konyve3

szolojovesek_konyve2

szolojovesek_konyve5
A szőlőhajtások hossza és a tavaszi hőmérséklet kapcsolata. Ezek a kultúrtörténeti emlékek is segítenek a múlt éghajlatának kutatásában.

A kőszegi szőlősgazdák 1740 óta minden évben Szent György napján a hajnalban metszett szőlőhajtásokat összegyűjtik és bemutatják a város vezetőjének, aki elrendeli a hajtás berajzolását a Szőlőjövések Könyvébe. Amióta az eredeti könyv betelt, a Vaihingen testvérvárostól kapott új könyvbe nemcsak a kőszegi hajtásokat, a testvértelepülés szőlőinek hajtását is feljegyzik. A kőszegi szőlőjövés hagyománya 2013 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára.

MTI Fotó (kiemelt, felső kép): Kászoni László

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!