Országról országra

Most nyerünk egy órát, de megéri-e?

Kecskemét, 2016. október 27. Hanga István órásmester a kecskeméti nagytemplom toronyórájának eredeti óramûvével mûködtetett óra mutatóit állítja a kecskeméti Bozsó Házban lévõ óragyûjteményében 2016. október 27-én. Október 30-án, vasárnap éjjel 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára, ekkor veszi kezdetét a téli idõszámítás. MTI Fotó: Ujvári Sándor
A nyári időszámítás kezdetén az óráinkat egy órával előre állítjuk az adott időzóna idejéhez képest. Október 30-án az órát visszaállítjuk. Megéri-e?

A nyári időszámítás története visszanyúlik a 20. század elejére. Hazánkban is több alkalommal bevezették, majd
eltörölték, alkalmazása 1980 óta folyamatos (az európai országokkal összhangban). Ez egy olyan megoldás,
amikor óráinkat egy órával előre állítjuk az adott időzóna idejéhez képest. A cél az, hogy energiát spóroljunk meg. Most visszaállítjuk és nyerünk egy órát.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza kell állítani az órákat.

oraatallitas1

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Kritikusai szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Az óraátállításnak nagyon sokan nem örülnek, mert megtörik az ember bioritmusa, mert fáradtabbak, ingerlékenyebbek lesznek. Érvek és ellenérvek. (Wikipédia nyomán)

 Október 30-án, vasárnap éjjel 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára, ekkor veszi kezdetét a téli időszámítás. Az átállás érinti a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyes járatait is.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának. Az óraátállítás haszna a környezetvédelemben is látható: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.

A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik – írták.

A Szallas.hu legfrissebb felméréséből az derült ki, hogy a magyarok 80 százaléka, ötből négy ember eltörölné az óraátállítást. A kutatás szerint minden ötödik válaszadó rosszul tudja, hogy október 30-án merre kell tekerni a mutatókat.

Írja meg a véleményét!

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!