Címlap Országról országra

Lengyelország csatornát vágna a Visztula-turzáson

Malbork kastély a Nogat-folyó mentén Elblag városától délnyugatra (Fotó: thepowerofhistory.wordpress.com)
A lengyel kormány határozatot fogadott el az észak-lengyelországi városokat a Balti-tengertől elválasztó Visztula-turzást átvágó csatorna megépítéséről, amely mintegy 197 millió eurónak megfelelő befektetést igényel - számolt be a szerdai lengyel sajtó.

A Gdansk kikötővárostól az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területig nyúló, mintegy 96 kilométer hosszú Visztula-turzás a Balti-tengertől választja el a tőle délre, a Visztula-öböl mentén fekvő lengyel városokat.

2016 és 2022 között a 880 millió zlotyt (mintegy 197 millió euró) érő, a lengyel állami költségvetésből fedezett beruházás keretében a turzáson egy 1,3 kilométer hosszú és 5 méter mély, a 4 méter merülésű tengeri hajók által is használható csatornát vágnának. A csatorna része egy zsilip is lenne, mely a turzástól délre elterülő, édes vizű Visztula-öböl és a Balti-tenger közötti vízszintkülönbséget egyenlítené ki, és megakadályozná a tengeri és az öböli víz keveredését is.

A csatorna mindenekelőtt Elblag város kikötőjéhez, valamint a Visztula-öböl többi községéhez nyitna közvetlen hajózó útvonalat. Az elblagi kikötőt jelenleg csak a Baltyijszk városánál lévő keskeny szoroson át, vagyis a kalinyingrádi orosz enklávé felségvizein keresztül lehet megközelíteni.
A határozat a térség várható gazdasági megerősítésével, valamint a foglalkoztatottság növelésének szándékával a közlekedés és a turizmus területén indokolja a tervet.
A lengyel kormány négy különböző csatornaépítési változatot mérlegel, ezek közül a legvalószínűbbnek a Krynica Morska üdülőközség közelében fekvő Nowy Swiat falu mellett építendő útvonal tűnik.

A tervet környezetvédők, valamint Krynica Morska lakosai ellenzik,

az Európai Bizottsággal pedig folyamatban van az egyeztetés.

A Visztula-turzás földnyelvét átvágó csatorna megépítése a 15. század óta többször is felvetődött, e terveknek általában geopolitikai hátterük volt. Többek között Báthory István erdélyi fejedelem is mérlegelte az építkezést, hogy hátrányos helyzetbe hozza a vele szembeszegülő Gdansk szabadvárosát. Utoljára 2014-ben az előző, a Polgári Platform kormánya állt elő hasonló tervvel. Akkor az ukrán válsággal indokolták ezt, melynek hatására közvetlen, orosz ellenőrzés nélküli hajózó útvonalat szándékoztak nyitni Elblag felé.

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint