"Járj nyitott szemmel a világban!" - diákok írásai Magyarország

Meghívó a Keleti-Bakonyba

A mi Várpalotánk nagy múltú település. A Keleti-Bakony déli oldalának és a Sárrét mocsarainak északi nyúlványai között húzódó őskori hadiút alapjain fekszik, a mai 8-as számú főút mentén jött létre.

Megtelepedő őseink is értékelték a táj gazdagságát és természeti adottságokban való bőségét. Mára értékeink egy része – a régebbi ipartelepítések miatt- kisebb sérüléseket szenvedett, mégis megtalálhatjuk a természetes élővilág foltjait, amelyekre érdemes több figyelmet fordítani. Városunk történelmi emlékművei is rendületlenül bizonyítják a turisták számára a település egykori jelentőségét.

A kirándulók mégsem ismerik eléggé, mert kevés összefoglaló munka született a környék látogathatóságáról. Hiánypótlásként olyan kerékpártúra útvonalat szeretnék ajánlani, amely bárki számára könnyedén teljesíthető.

Utunkat a városközpont legismertebb látnivalójával, a várral kezdhetjük.

Története Nagy Lajos király idején kezdődött: az 1380-1390-es években lakóház céljára használták a palotát. 1439 és 1445 között Újlaki Miklós főúr szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos várrá alakíttatta át. A török balkáni előnyomulásának hírére a XVI. század elején a falak elé három nagyméretű és több kisebb rondellát és ágyúbástyát emeltek, elé vizesárok és palánkerősítés készült. A vár a dunántúli végvárlánc egyik legerősebb előretolt egysége volt. Legendás hírű kapitánya 1558-tól Thury György, aki 1566 nyarán 500 emberével sikeresen visszaverte a budai Arszlán bég támadását. 8000 török 20 napig ostromolta a falakat. A XVIII. század elején új gazdája lett és a Zichy-család várkastéllyá alakította át.[1]

A Thuri várral szemben látható a Nagy Gyula Galéria, mely nevét a város festőjéről kapta. 1834-ben a helybéli zsidó hitközösség elhatározására kezdték meg zsinagógaként az építését. Rajta kívül Magyarországon klasszicista stílusban alig építettek ilyen épületet. Az internetről tájékozódhatunk, ha képzőművészeti gyűjteményt szeretnénk megtekinteni a galériában.

Balra pillantva a római katolikus templom felett, a Kastélydombon áll egy különleges épület. 1724-ben, Palota egyik földesura, gróf Zichy Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg építtetését. Az akkori város legmagasabb pontját választotta ki színhelyéül. 1860-ban leégett a kastély, de éppen egy művészetpártoló földesúr, Waldstein János – Széchenyi barátja – birtokolta, aki 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint újjáépítette. Művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapította. A hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszíttette. Sajnos a könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, mely Pállik Béla alkotása, szerencsére megmaradt, és ma is látható. Napjainkban az épület az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont.[2]

A 8-as főközlekedési úton – akár Székesfehérvár, akár Veszprém felől-, nem kerülhetjük el, hogy legalább egyszer ne szembesüljünk Baglyas „hegyünkkel” (2. sz. kép és 2-3. helyszín).

 

Olyan, mint egy tűzhányó, néhányan cirkuszi sátornak is nevezik. Ha az inotai kiskertek felől felkerekezünk rá, észak felé a Vértes látszik. A nyugatias irány már a Bakony közelebbi részleteit, a Burok-völgy Bakonykúti alatti bejáratát láttatja. A triászban Thetisz-tenger rakott le itt vastagpados üledéket, mely a 200 millió év alatt csak pusztult, karsztosodott.

Olyan világ ez, ahol viszonylag kis területen változatos sziklagyepek, lejtőgyepek, bokorerdők, sziklai cserjések, szurdokerdők színes foltjai sorjáznak. Az összevisszának tűnő felszín botanikai értékeket rejteget, mivel a jégkorszak idején a hasadékokban enyhébb volt az idő, ahol szerencsésen átvészelhették a hideget a növényfajok. Tökéletes példa erre a számos kökörcsinfaj és a kosborfélék családjának tagjai is. Ezek a virágok legalább olyan színpompásak, mint trópusi rokonaik, jóllehet termetben nem vetekedhetnek velük.[3]

Innen már láthatóak is az inotai karszt kutak. A 160 m talpmélységből 1100 l/perc vízmennyiséget lehet kitermelni, mely napjainkban rohamosan nő. Ez annak köszönhető, hogy a környező bauxitbányák aktív karsztvíz csökkentése leállt és az inotai zsombolyokat víz árasztotta el. Ha szerencsénk van, néhány kis patkósorrú denevért is láthatunk vadászatról visszatérve repülni a rések irányába.

A magaslatok után délre indulunk. A Várpalotán élők számára természetesnek tűnnek az Ősi-medence északi és középső részén kialakult tavak, melyek a hajdani mélyművelésű szénbányászat maradványait őrzik. A medrükben lévő meddő és homok megszűri a vizet, így a víz viszonylag tisztának mondható, kémiailag kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű.

A legváltozatosabb, legszínesebb élővilágú a Városi Derítő-tó. (3 sz. kép és 4. helyszín).  Az itteni madárvilág feltérképezését az 1980-as évek végén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai kezdték meg. Fellelhető 36 faj, köztük fokozottan védettek is. Távcsővel szemlélve láthatunk vöcsköket, cséreket, gémeket és rengeteg récét. Miközben a Bányász-horgász Egyesület tavait körbekarikázzuk, kedves és jókedvű emberekkel beszélgethetünk.

 

 

A Régibánya utca felé haladva városunk védett homokbányáját is meglátogatjuk, amely igazi kincseket rejt az avatott szemek számára (4 sz. kép és 5. helyszín). Nemzetközileg is jegyzett igazi szenzáció a középső, mintegy négy-öt méter vastagságú homoküledék, amelyben párját ritkító gazdagságban maradtak fenn a 25 millió éve itt hullámzó tenger egykori csiga- és kagylófaunájának meszes vázai. A területén eddig több mint 300 csiga és 100 kagylófaj vázát sikerült azonosítani. Hasonló fajok csak dél-franciaországi lelőhelyekről kerültek elő.[4] Egy kevés belépő díjat azért kell fizetnünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának.

Két utcával odébb a Szélhely (Széhel) erdei találhatóak (5 sz. kép és 6. helyszín). Mai tudásunk szerint ez a határrész egy jelentősnek tekinthető ősi magyar település nevét őrzi, amelynek létezését oklevelek és régészeti leletek egyaránt bizonyítják. Az alacsony és ritkásan álló tölgyerdő magas gyepszintjében is jól tudunk kerékpározni. A Szélhely-tó a külfejtési bányák felhagyott bányagödreiben jött létre, ahol felgyülemlett a beáramló réteg- és talajvíz, és a karsztvíz is. Kialakulása a külszíni fejtésnek köszönhető, partján a miocén kori márga és agyag meddője helyezkedik el. A tavak mélysége 20-40 m, eléggé változó, ezért veszélyes is: fürödni tilos benne! A monda szerint Mátyás és Beatrix a Loncsos alján, Szélhelyen át mentek bántai kirándulásaikra és a bővizű Szélhelyi–forrásnál tartottak mindig pihenőt. Ezt a víznyerő helyet egyesek „Mátyás vadász forrásának” is nevezték. Mi is őket követhetjük és megkóstolhatjuk az ivóvíz-minőségű karsztvizet.

 

Ránk is fér, hiszen jól elfáradva, természeti és kultúrtörténeti emlékekkel gazdagodva térhetünk vissza a városközpontba. Vigyük haza a Keleti-Bakony és Várpalota üzenetét és hozzuk el barátainkat is legközelebb! Szívesen tartunk veletek!

 Az egy napos kirándulás útvonalterve utcák szerint és időterv (6. kép)

1. helyszín     8 óra:        Thuri-Vár
2. helyszín    8 ó 30.      Baglyas-hegyre érkezés
3. helyszín    9 ó 30.      Inotai szélerőmű és karsztkutak
4. helyszín    10 ó          Várpalotai bányatavak ( Derítő-tó)
5. helyszín    13 ó          Várpalotai Homokbánya
6. helyszín    15 ó          Szélhelyi-erdő és tó, és a Bántai-tó visszafelé
1. helyszín    17 ó 30.    Visszaérkezés

 

A túra körülbelül 20-25 km hosszú és 260 m relatív magasságkülönbséget kell leküzdeni a kerékpározóknak.

Felhasznált irodalomjegyzék

1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Thury_v%C3%A1r
2. http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rpalota
3.http://varpalota.phphost.hu/?menu=turizmus&submenu=kulturalis_oroksegek&id=95&PHPSESSID=7f1c35ce28458762a78c860646767a76
4. http://users.atw.hu/zselic/20060510_kdp2/kdp2.htm 5.http://www.bakonykuti.hu/index.php?page=oldal&id=656
6.https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/varpalotai_homokbanya_termeszetvedelmi_terulet/1/1

Képek forrása:
Saját fotók: 1sz, 2. sz., 3. sz., 4. sz., 6. sz.

Nem saját fotók forrása
5. sz. fotó forrása: http://veol.hu/hirek/foldtorteneti-idoutazas-1548130

Az útvonal-és időtervhez felhasznált térkép forrása:
https://www.google.hu/maps?t=m&ll=47.1901585,18.1624715&z=14&output=classic&dg=ntvb


[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rpalota
[3] http://www.bakonykuti.hu/index.php?page=oldal&id=656
Készítette: Nagy Nikolett
Thuri György Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
8100 Várpalota Szent Imre u. 9.
Felkészítő tanára: Szondáné Kovács-Molnár Márta
Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint