Címlap Ismerd meg! Magyarország Világjáró, világlátó

Különleges ritkaság: oszlopos elválású andezit Béren

Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke Bér község mellett emelkedő vulkanikus eredetű andezit oszlopokból felépülő Nagy-hegy.

A vulkáni kitörés 18-19 millió éve zajlott le. A kitörés riolittufa lerakódásával kezdődött, ezt követte az andezit lávaömlés, majd az andezit agglomerátum képződése. A vulkanikus tevékenység végén rétegvulkáni kúpok keletkeztek. A kúpok ma már nem láthatók. A külső erők lepusztították.

A béri Nagy-hegy és a Szanda-hegy területén a mélyben a vulkáni láva megrekedt, s több km hosszúságban húzódó hasadékkitöltéseket eredményezett. Felszínét üledékes kőzetek borították be, melyek az erózió hatására lekoptak, s a felszínre kerültek a ritkaságszámban menő oszlopos elválások. A viszonylag tömör megjelenésű, sötétszürke hiperszténandezit 30-40 cm átmérőjű, 5-6 szögű oszlopokban jelentkezik. A 8-10 m hosszú oszlopok alsó része a 70 fokos szögben elhajlanak.

A hegy geológiai ritkasága abban áll, hogy az andezitből felépült hegyekben ilyen ívelt, oszlopos elválás a Kárpát-medencében, sőt Európa területén sem ismert.

Az andezit oszlopos elválása már maga is ritkaság, hisz a vulkanikus kőzeteknél jelentkező oszlopos elválás 90% a bazaltos, 8 % pedig a riolitos kőzetekre jellemző.

Ha a fenti gyakorisági képhez hozzávesszük az ívelt megjelenést, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a bér-nagyhegy oszlopos, ívelt hiperszténandezit előfordulása világviszonylatban is ritkaságnak számít. Az oszlopos elválás mellett, érdekes látványt nyújt a kőtenger.

Bér, 2014. május 23. Látogatók az Ipoly Erdõ Zrt. andezitömlést bemutató tanösvényén, a Nógrád megyei Bér közelében 2014. május 23-án. MTI Fotó: Komka Péter
Látogatók az Ipoly Erdõ Zrt. andezitömlést bemutató tanösvényén, a Nógrád megyei Bér közelében 2014. május 23-án.
MTI Fotó: Komka Péter

A Nagy hegy 402 m magas. Az andezitet Béren is bányászták (ennek következtében került a felszínre).
A követ építkezésre, illetve a vasúti sínek közötti tér feltöltésére használták. Ma már megszűnt a bányászata.
Természetvédelmi területté nyilvánították, s a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

A béri Nagy-hegy híres andezitoszlopai mellett gazdag növény- és állatvilággal is büszkélkedhet. A Cserhátban ez az egyik legkedvezőbb helyszín az andezithez kötődő növényzet megismeréséhez. A hegy északi oldalát borító gyertyános-tölgyes aljnövényzete különösen tavasszal, lombfakadás előtt igen színes. Az ujjas keltike, sárga tyúktaréj, bogláros szellőrózsa, galambvirág ekkor nyílik, mivel később a kilombosodott fák kevés fényt engednek át koronájukon. Ha szerencsénk van néhány szál hóvirággal is találkozhatunk, ami a Cserhátban vadon ritka növény. Itt és a környező cseres-tölgyesekben elszórtan lábon száradt, holt fákat is láthatunk. Ezek az erdő nélkülözhetetlen részei, gombák és állatok sokaságának biztosítják az életlehetőséget. A holt fákban olyan közismert, védett bogarak élnek, mint a szarvasbogár és a nagy hőscincér. A bogarakat és egyéb fában élő rovarokat kutatja élénk kopácsolással a varjúméretű fekete harkály. A harkályok az erdők ismert odúkészítői, így fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak számos egyéb madárnak és emlősnek (például denevéreknek).

A Nagy-hegy gerincén a sziklás, sekély talajon nem alakult ki erdő, itt lágyszárú növények uralta sztyepprétet láthatunk. Több védett növényt találhatunk a gerincen haladó ösvény mentén, köztük talán leglátványosabb az áprilisban virító fekete kökörcsin. Tavasz végén egy másik szépséges növény, a tarka nőszirom virágai nyílnak ki. A Nagy-hegy csúcsán két védett fás szárú, a szirti gyöngyvessző és a pannon madárbirs alkotnak sziklai cserjést. A szirti gyöngyvesszőn fejlődik egy ritka, védett rovar, a nagy fehérsávoslepke hernyója. Az andezitoszlopok árnyas repedéseiben mohák és páfrányok találják meg létfeltételeiket, leglátványosabb fajaik az édesgyökerű páfrány és az aranyos fodorka. Az oszlopok közelében található a jégkorszak alatt keletkezett kőtenger, melyen a szélsőséges környezetet jól tűrő moha- és zuzmófajok jelennek meg. A Nagy-hegy gerincén színpompás zöld gyíkokkal találkozhatunk, csúcsára kiülve pedig főként egerészölyvet, ha szerencsénk van a ritkább darázsölyvet, láthatjuk. Az erdő gyakran hallható madarai az erdei pinty, a vörösbegy, a széncinege, a barátposzáta, az énekes rigó és a feketerigó.
(Forrás: www.ber.hu)

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint