Diákoknak Ismerd meg! Magyarország

Az Északi-középhegység

Régebben az Északi-középhegység tagjai közé a Duna vonalától keletre eső hegységeket sorolták, azonban az újabb felfogás szerint a Dunától nyugatra emelkedő Visegrádi-hegységet is ide soroljuk a vulkáni kőzetei miatt.

Hol kezdődik?

Régebben az Északi-középhegység tagjai közé a Duna vonalától keletre eső hegységeket sorolták, azonban az újabb felfogás szerint a Dunától nyugatra emelkedő Visegrádi-hegységet is ide soroljuk a vulkáni kőzetei miatt, ugyanis az Északi-középhegység több hegysége is vulkáni eredetű. (Korábban a Visegrádi-hegységet a Dunántúli-középhegység tagjának tartották.)

Tehát a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység között nem a Duna vonala (a Visegrádi-szoros) a határ, ugyanis az elkülönítés alapja a hegységeket alkotó kőzetek közötti különbség. Míg a Dunántúli-középhegységet többnyire mészkő és dolomit alkotja, addig az Északi-középhegységet inkább a mintegy 16-17 millió éve a szétszórt vulkáni törmelékből és a hamuból valamint a felszínre ömlő lávából megszilárdult vulkáni kőzetek (andezit, andezittufa, riolit, riolittufa) építik fel.

Amikor a Kárpátok erőteljesen kezdett kiemelkedni, akkor az általa határolt medence süllyedni kezdett és a határukon vulkánok kezdtek kiemelkedni. A Visegrádi-hegységtől egészen az erdélyi Hargitáig egyre fiatalabbak a vulkáni kőzetekből álló, a Kárpátok belső vonulatát alkotó hegységek.

Az Északi-középhegységet a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, a Cserehát és a Tokaj-Zempléni-hegyvidék (Zempléni-hegység) alkotja, de ide kell sorolni az Észak-magyarországi medencéket is.

Az Északi-középhegység hazánk leghűvösebb és legcsapadékosabb éghajlatú tája. A januári és a júliusi középhőmérséklet is 2-3 oC-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A hegységek déli lejtői több meleget és fényt kapnak, ezért a jó minőségű vulkáni talajon történelmi borvidékek (Tokaj, Eger, Gyöngyös) alakultak ki.

A Visegrádi-hegység

A 700 m magas hegység mintegy 16-17 millió éve aktív vulkán volt. Az Északi-középhegység többi tagjától a Duna választja el, a felépítő kőzetek alapján rokona a folyó északi oldalán emelkedő Börzsönynek.

A Visegrádi-hegység és a Börzsöny közé mélyülő Dunakanyar az ország egyik legszebb, természeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb területe. A Dobogókő, a Prédikálószék, a vadregényes Rám-szakadék kedvelt turista célpontok. A Dobogókő tetejéről tiszta időben a Kárpátok is látható.

Amikor a Duna két oldalán lévő hegységek magasabbra emelkedtek, a folyó egyre mélyebbre vágódott, így jött létre a Visegrádi-szoros. Hogy mi bizonyítja ezt akár egy turista számára is? Ha egy rövid sétával megtekintjük a visegrádi várat, az út mentén a magasban folyami kavicsot találunk. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az a terület egykor alacsonyabban, a Duna vízszintjéhez közelebb helyezkedett el.

ABörzsöny

A szintén vulkáni eredetű hegység legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Ha ezt a területet egy turistatérképen tanulmányozzuk, akkor felismerhető a völgyek sugaras futásiránya, amely szintén arra utal, hogy itt egykor kúp alakú vulkán ontotta magából a törmeléket és a lávát.

A hegységet nagy területen borítják erdők, ezért településeket csak a Börzsöny peremének medencéiben találunk. E hegység is kedvelt kirándulóhely (pl. Diósjenő, Szokolya).

11_Börzsöny2
Börzsöny

A Cserhát

A Cserhát nyugati része mészkőből épül fel (Naszály), a Keleti-Cserhát pedig vulkáni kőzetekből. A hegység északi része dombvidék, ahogyan a szintén Cserháthoz tartozó, dél felé az Alföldbe nyúló Gödöllői-dombság (Gödöllő-Monori-dombság) is. A hegység északkeleti peremén, az országhatárnál emelkedik a szintén vulkáni eredetű Karancs.

A vulkáni tevékenység hamuja konzerválta a világhírű ipolytarnóci ősmaradványokat („Ősvilági Pompeji”).

A Mátra

Az egykori Mátra leginkább a mai szicíliai Etnához hasonlítható, tehát nagyméretű és aktív vulkán volt 14-16 millió éve. Az egykori vulkáni tevékenységre utalnak Parád ásványvizes forrásai (csevice a neve) valamint Gyöngyösoroszi és Recsk színesfémércei.

A Mátrában emelkedik hazánk legmagasabb csúcsa, a 1014 m magas Kékes, amelynek környezete felkapott üdülőközpont.

A Mátra észak felé lejtő dombsági része a Mátralába, a déli, az Alföld felé ereszkedő része pedig a szőlő- és bortermeléséről ismert Mátraalja.

A Bükk

A Bükköt jól karsztosodó mészkő építi fel, karsztformákat (víznyelők, dolinák, barlangok, karsztforrások) leginkább a turisták által kedvelt Bükk-fennsíkon találunk. A Bükk barlangjaiban (Istállós-kői, Szeleta-) ősember leleteket találtak.

19_Bükk - Nagymező
Bükk-fennsík – Nagymező

A turisták által kedvelt barlang a Szilvásvárad felől megközelíthető Istállós-kői-, a lillafüredi István- és az Anna-barlang. Az utóbbi kis barlang egyedülálló, mert mások a formái, mint a többi barlangé.

A Bükk-fennsík déli pereme meredeken szakad le a Bükkalja irányába, innen az ún. kövekről (Tar-kő, Pes-kő, Három-kő) tiszta időben több tíz kilométerre ellátunk az Alföld irányába.

13_Bükk - uvala
Bükk – dolinák összeolvadása

A Bükk ipartörténeti szempontból is érdekes látványosságokat tartogat a kirándulók számára, ugyanis a 18. században itt alapították az első vashutákat, vashámorokat. Újmassán vaskohó tekinthető meg, a Garadna-patak vízének felduzzasztásával alakult ki a Hámori-tó.

15_Hámori-tó
A Hámori-tó Lillafürednél
14_Újmassa - őskohó
Újmassa – őskohó

Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék

A Sajó-völgyétől északra emelkedő Aggteleki-karsztot szintén mészkő építi fel. A hegység gyomrában alakult ki hazánk leghosszabb és legismertebb barlangrendszere, a 22 km hosszú Baradla-barlang. Az Aggteleki-karszttól délre terül el a Rudabányai-hegység. Hazánkban egyedül itt bányásztak vasércet (1986-ban bezárt a bánya) és a külszíni fejtőben találtak emberelőd csontmaradványokat.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Aggteleki-karszt – a Baradla-barlang bejárata Jósvafő felől

A Cserehát

A Cserehát a Hernád és a Bódva folyók közötti, kisebb folyók által szabdalt dombvidék. A törpe- és aprófalvas táj hazánk legszegényebb területei közé tartozik, az elvándorlás és az elöregedés jellemzi.

A Tokaj-Zempléni-hegyvidék (Zempléni-hegység)

A hegység vulkáni kőzetei fiatalabbak (11-13 millió évesek) az Északi-középhegység nyugatabbra emelkedő vulkáni hegységeihez viszonyítva. A vulkáni tevékenységhez kapcsolódik Telkibánya nemesfémérc vagyona. A középkorban Telkibánya arany- és ezüstbányászata meghatározó volt Európában.

A hegység kedvelt a turisták körében, vonzó célpontok a várak, híresek Tokaj-hegyalja borospincéi (Tállya, Mád, Tokaj, Tarcal).

17_Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység

Miért érdemes az Északi-középhegységbe látogatni?

Három nemzeti parkot látogathatnak az érdeklődők az Északi-középhegységben, az Aggteleki, a Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot.

Az északi középhegység várai (Eger, Füzér, Regéc, Boldogkőváralja, Sirok), kulturális értékei, múzeumai, kastélyai, termálfürdői (Eger, Miskolc-Tapolca, Egerszalók, Demjén, Mezőkövesd, Bogács), borvidékei (egri, bükkaljai, mátraaljai, tokaji) kedvelt turistacélpontok.

A hegységek turistaútjait pedig a rendszeres túrázók járják.

Az Északi-középhegységben a hó mennyiségétől és annak minőségétől függően a síelők, a snowboardosok és a szánkózók is megtalálják a tudásuknak és kedvüknek megfelelő sípályákat (Bánkút, Bükkszentkereszt, Szilvásvárad, Kékes-tető, Mátraszentistván, Mátraszentimre, Galyatető, Mátraszentlászló, Szokolya, Sátoraljaújhely, Tokaj-Kopasz-hegy).

Bükk ősszel3 - bükkerdő
A Bükk ősszel
Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint