Címlap Magyarország Tudomány

Arrébb ment a folyó

Több mint száz métert vándorolt a Sajó medre egyes szakaszokon az elmúlt harminc évben – állapították meg a Debreceni Egyetem kutatói.

A Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék hallgatóinak minden évben tematikus terepgyakorlaton kell alkalmazniuk az elméletben megszerzett tudást. A gyakorlat témája évről évre változik, de annyi közös van bennük, hogy mindig a tanszék valamelyik fiatal kutatójának nyújtanak segítséget a másodéves hallgatók. Ebben az évben Bertalan László doktorandusz kutatási területe, a Sajó folyó mederváltozása állt a gyakorlat központjában.

– Sokat segített az idei terepmunkában az a drón, amelyet januárban vásárolt a tanszék. A quadrokopter segítségével sokkal egyszerűbben tudtunk felvételeket készíteni a part meredek faláról, valamint a domborzatról is részletes képet kapunk – magyarázta Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa, a terepgyakorlat vezetője.

sajo2
Fotók forrása: http://unideb.hu/portal/hu/node/13449

A vizsgálatok során a szakemberek a felszín modelljére ráillesztették a levegőből készített fotókat, így sokkal könnyebb volt az egyes domborzati elemek azonosítása.

A kutatás apropóját a Sajó szeszélyes viselkedése adta. A folyó a 2010-es árvíz idején tizenegy alkalommal öntött ki, azóta pedig egyre nagyobb gondot okoz a meder vándorlása.

– A Sajó alsó szakasza 2011-től szinte „megbolondult”, hihetetlenül gyorsan változtatja a medrét, több métert halad évente. A folyó egyes részein az 1980-as mederrel összehasonlítva több mint százméteres az elmozdulás – mondta el Szabó Gergely.

A kutatás eredményei az árvíz elleni védekezéshez is segítséget nyújtanak, hiszen a kutatók meg tudják jósolni, hogy öt-tíz év múlva merre folyik, illetve milyen területeket veszélyeztet majd a Sajó. Szabó Gergely szerint ez azért is fontos, mert az elmúlt években több körgát is épült a folyó középső szakaszán, s ez befolyásolhatja az áradó folyó viselkedését az alsóbb szakaszon is.

Sajtóiroda – TPL

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!