Ismerd meg! Magyarország

A Nyugat-magyarországi peremvidék (Alpokalja)

Zalaköveskút és Nemesbük (Fotó: zeol.hu)
Hazánknak ez a tája Alpokalja néven vonult be a köztudatba, azonban Alpokaljához csak a Soproni- és a Kőszegi-hegységet valamint a Vasi-Hegyhát-Őrség vidékét soroljuk, azaz hazánk legnyugatibb szegélyét.

A Nyugat-magyarországi-peremvidékhez az Alpokalja, a Sopron-Vasi-síkság, a Kemeneshát és a Zalai-dombság tartozik. Hazánk legcsapadékosabb nagytája és épp ezért itt süt a legkevesebbet a Nap. Talaja kavicsos, agyagos, ezért nem kedvezett sohasem a mezőgazdaságnak.

Az Alpokalja lényegében a Keleti-Alpok alacsonyabb nyúlványa, a Soproni-hegység idősebb, a Kőszegi-hegység fiatalabb. A bő csapadék miatt mindkét hegységben a bükk- és a fenyőerdő a jellemző növényzet. Az Írott-kő (882 m) nemcsak a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, hanem egész Dunántúlé. A Vasi-Hegyhát-Őrség kavicstakaróját az Alpokból szállították ide a folyók.
A Sopron-Vasi-síkságot az Ikva, a Répce, a Gyöngyös és a Rába folyók hozták létre az üledékeik szétterítésével.

A Kemeneshát a Rába folyót jobbról szegélyező kiemelkedés, kavicsos anyagát az Alpokból lefutó folyók halmozták fel a Vasi-Hegyháthoz hasonlóan.

A Zalai-dombság lényegében a Zala folyó által körbevett dombság, kavicsai szintén az Alpokból származnak. Agyagos talaja miatt gyakoriak esős időben a talajcsuszamlások, ezért telepedtek a völgyek helyett a dombtetőkre e táj lakói, emiatt viszonylag távolabb vannak egymástól ezek az aprófalvak (jellemző Göcsejben és az Alpokaljához tartozó Őrségben).
A hazai kőolajbányászat a Zalai-dombságon kezdődött a két világháború között.

Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Hazánknak ez a nyugati nagytája kedvelt kirándulóhely.

A Nyugat-magyarországi peremvidéken több ismert termálfürdő várja a turistákat. Európai hírű Bükkfürdő, Sárvár, Kapuvár, Csorna, Lenti termálvize. A soproni borvidék boraira épül a táj borturizmusa.

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!