"Járj nyitott szemmel a világban!" - diákok írásai Diákoknak Magyarország

A Monostori erőd

Magyarország történelmében is fontos szerepet játszó épület sok látogatót vonz ide érdekes programjaival, rendezvényeivel és magában az erőd különlegességével és gyönyörűségével is.

Én Komáromban lakom, és fontos látványosságnak tartom a Monostori erődöt. Magyarország történelmében is fontos szerepet játszó épület sok látogatót vonz ide érdekes programjaival, rendezvényeivel és magában az erőd különlegességével és gyönyörűségével is.

A létesítmény a komáromi erődrendszer tagja, ami összesen öt várból áll: Öregvár, Újvár, Csillagerőd, Igmándi erőd és a Monostori erőd. Ez a Habsburg Birodalom legerősebb erődrendszere volt, ami képes volt 200 000 fős hadsereg befogadására is.
A Monostori erőd – Közép-Európa legnagyobb újkori erődje – 1850 és 1871 között épült. Falai hatalmas, faragott kövekből állnak, védműveit 3-4 méter vastag földtakaró borítja, valamint több kilométeres kazamatarendszerrel nyűgözi le a látogatókat.
Az erődrendszert Marguis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tevei alapján kezdték építeni. Az építést az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.

1849. május 28-án Klapka György adott utasítást egy új erőd építésére a Homokhegyen. Az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődnek csupán az Ács felé néző tornya készült el. A bécsi út lezárása érdekében rohammunkával dolgoztak, fa és föld alapanyagokból, de a munkálatokat a nagy erejű osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani.
A védőművek a szabadságharc leverése után osztrák kézbe kerültek. Az osztrákok a korábbi tervek alapján nekiálltak a Duna két partján elhelyezkedő erődöket egy nagy erődrendszerré alakítani. Az építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben fejeződött be a Monostori erőd elkészültével. Ez után az erődrendszer teljessé vált a 1871-77 között megépült az Igmándi erőddel.

Az Osztrák-Magyar Monarchia alatt Komárom a Monarchia legnagyobb erődvárosának számított, de mire elkészült, első rendű feladatnak az Oroszország felöli országrész megerősítése számított. Az erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A Duna jobb oldalán elhelyezkedő hatalmas Monostori erőd ennek ellenére hosszú időn át állt a magyar katonagenerációk képzésének szolgálatában.

A II. világháborúban a Monostori erődbe helyezték a 22-es gyalogezred parancsnokságát, és az I.-II. zászlóalj katonái innen indultak a Don menti ütközetekbe. A második világháborút lezáró békeszerződés két részre szakította Komáromot. Ezután ez a párját ritkító katonai műemlék együttes szinte eltűnt a térképről és a köztudatból. 1945 után a Monostori erődben fegyverraktárakat alakítottak ki a szovjet déli hadseregcsoport számára, majd Csehszlovákiából kitelepített magyar családoknak alakítottak ki szükséglakásokat.

1945-90 között a Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja Közép-Európa legnagyobb lőszerraktárát alakította ki az erődben. A szovjet hadsereg 1991-es kivonulása után az erődítmények állami kezelésbe kerültek. A Monostori erőd katonai szerepe végleg megszűnt, és az 1992 és 1995 közötti veszélyesanyag-mentesítést követően nyitotta meg kapuit a kíváncsi látogatók előtt. Mára már a katonai hagyományőrzés legjelentősebb magyarországi központjának tartjuk.

Az épület sok látnivalót kínál az ideérkező turisták számára. Az erődben található lőoktató terem ritkasága is különlegessége miatt Európában is egyedülálló. A tisztek a falra festett ábrák segítségével oktatták helyes célzásra és a fegyver karbantartására a katonákat.
A Kenyérmúzeumnak is nevezett Sütőipari emléktár hazánk sütőipari értékeit mutatja be kronológiailag és főbb tájegységek szerint az eredetileg gabonaraktárként működő termekben.
Az erőd belső udvarában elhelyezett Hadtechnológiai park ízelítőt ad a hidegháború fegyverkezéséből. A lokálos kocsik, tarackok, és légvédelmi ágyúk mellett átható egy hordozható tábori kemence is.

A Monostori erőd Legénységi Szállójának mindegyik szobájában 20-30 katonát lehetett elszállásolni. A szobákat vaskályhákkal fűtötték, és az ágyak párosával álltak egymás mellett. Minden második körlethez egy szűk cella is tartozott, amelyekben szinte lehetetlen volt elfeküdni, tehát a bűnösnek órákat kellett egy helyben állnia. Ezt mutatja be életképszerűen a Monarchia Kiállítás.
Életképszerűen elevenedik meg a Szovjet Kiállítás is, ami az erőd 1945 és 1990 közötti szakaszát mutatja be. Ez idő alatt a Vörös Hadsereg használatában állt a létesítmény, amit raktárrá alakítottak át, és így több ezer vagonnyi hadianyag tárolója lett. Szinte mindegyik szobában száz láda állt, amelyeket az udvarra bevezetett vasúton hoztak be.

A „Vörös árnyalatok” – Szovjet Kiállítás arra vállalkozik, hogy a felvillantott képes, események segítségével elgondolkoztassa a nézőt, és alkalmat adjon a múlt kibeszélésére. A kiállított tárgyak segítségével bepillanthatunk a szovjet laktanyák zárt életébe, és az ideológia mindennapokra és emberi sorsokra gyakorolt hatását.

A csak tárlatvezetéssel látogatható Ágyúkiállítás termeiben megfigyelhetőek a Napóleon korabeli ágyúk és az 1848-49-es szabadságharc alatt használt ágyúk között. Ráadásul az országban csak itt tekinthető meg Gábor Áron ágyújának pontos mása, ami szintén teremben áll.
Ezek mellett a Monostori erőd emlékhelyekkel is büszkélkedhet. A Hőserdőben található kopjafák az egykor az erődben szolgált és a II. világháborúban elesett 22-es és 23-as Gyalogezred katonáinak állít emléket. Megtekinthető továbbá a Kitelepítettek emlékműve és a 12. gyalogezred emléktáblája is.

Minden évben több száz/ezer látogatót vonzanak a kiállításokon túl az erődben lévő rendezvények. Ezekről az erőd honlapján tájékozódhatunk: ’www.fort-monostor.hu’.
A Monostori erőd minden nap látogatható, és érdemes rászánni egy napot, és körüljárni ezt a történelmi szempontból is jelentős látványosságot.

Források:
•    www.fort-monostor.hu
•    http://hu.wikipedia.org
•    www.muemlekem.hu
•    Komárom erődváros; Szamódy Zsolt fotográfiái, Csikány Tamás és Horváth Csaba Tanulmánya; Komárom; 1998
Kép: http://m.cdn.blog.hu/mu/muzgo/image/k%C3%B6vetkez%C5%91%20vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g_1.jpg

Szakács Szonja
11.d, Tatabányai Árpád Gimnázium, Tatabánya, Fő tér 1.

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!