Diákoknak Ismerd meg! Magyarország

A Kisalföld földrajza

A Duna a Kis-Kárpátoktól délre lévő Dévényi-kapun keresztül éri el a folyamatosan süllyedő Kisalföld területét, ahol a folyó sebessége lecsökken, ezért lerakja a hordalékát.

A magyarországi Szigetköz és a szlovákiai Csallóköz Európa legnagyobb hordalékkúpja. A Kisalföld magyarországi területe 4000 km².
A Dévényi-kapuban felgyorsul és felerősödik az északnyugati szél, amelynek energiáját szélerőművekkel hasznosítják. A Kisalföld a Győri-medencére, a Marcal-medencére és a Komárom-Esztergomi-síkságra tagolható.

A Győri-medence északi része a Mosoni- és az Öreg-Duna által határolt Szigetköz, délebbre a Mosoni-síkság, majd a Fertő-Hanság-medence, délen pedig a Rábaköz terül el.
Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize a Fertő-Hanság-medencében található, elmocsarasodó Fertő-tó. A Hanság lápos területe kitermelésre alkalmas tőzegben gazdag.

A Marcal-medence a Bakony és a Kemeneshát közé nyúlik. Délkeleti peremén a Somló (432 m), délnyugati szélén a Ság (278 m) emelkedik ki a medencéből. Mindkettő bazaltsapkás tanúhegy, vagyis ugyanúgy keletkeztek, mint a Badacsony vagy a Tapolcai-medence bazaltkúpjai (Csobánc, Szent-György-hegy). A 2-3 millió éve az akkori felszínre ömlött a bazaltláva a megszilárdulása után megvédte az alatta lévő puhább kőzeteket a szél és a víz pusztító hatásától. Így az eredeti, a vulkán kitörése előtti felszín magasságáról tanúskodnak, ezért tanúhegyeknek nevezik. A testesebb somlói bor messziföldön híres.

A Ság-hegy vulkáni kürtője
A Ság-hegy vulkáni kürtője

A Komárom-Esztergomi-síkság a Duna és a Dunántúli-középhegység közötti, kelet felé keskenyedő sík terület, kiemelkedései a Duna egykori teraszai. Az elmúlt évezredekben az éghajlat hol csapadékosabbá, hol szárazabbá vált. Amikor több a csapadék, akkor a folyó medrében is több víz hömpölyög, sebessége is gyorsabb, ekkor a folyóvíz a hatalmas erejével mélyíti a völgyét. Szárazabb időszakban nagy kanyarulatai keletkeznek, ekkor inkább szélesebb völgysík keletkezik. A többszöri éghajlatváltozás következtében a régebbi folyósíkhoz viszonyítva alacsonyabban lesz a vízszint olyannyira, hogy azt a legnagyobb árvíz sem éri el. Ez az egykori völgysík maradvány a folyóterasz.

A Kisalföld búza és kukoricatermesztése mindig fontos volt hazánk élelmiszer-termelése szempontjából.

Fertő-Hanság Nemzeti Park közös osztrák-magyar védett terület. A Fertő-tó nyugat felé haladva az utolsó szikes sztyepptó. A felső képen a fertőrákosi kőfejtő, a háttérben a Fertő-tó látható.

  Szállások Győr-Moson-Sopron megyében
Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!