Magyarország

A gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön él

A magyar fiatalok kivándorlása nyugatra, az asszimiláció és az alacsony termékenység az a három népesedéspolitikai téma, amellyel mindenképpen foglalkozni kell. A gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik.

Az elmúlt öt-hat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása, és ma már a gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik, míg egy évtizede ez az arány egy-két százalék volt.
Tudható és várható volt az elvándorlás, de Magyarország nem készült fel erre a tendenciára. Még arról folyik a vita, hogy miként lehet megakadályozni az elvándorlást, miközben a sikeres vándorlási politika azt segíti elő, hogy az elvándoroltak visszajöjjenek.

A hasonló helyzetbe került országokban, amelyek öt-hat évvel járnak Magyarország előtt ebben a kérdésben – mint például Lengyelország és a Baltikum államai – már születtek úgynevezett jó gyakorlatok arra, hogy a vándorlási veszteséget csökkentség – mondta.

A Kárpát-medencében a vegyes párkapcsolatokban született gyermekek általában a többségi nemzethez tartozók lesznek. Ennek részben az az oka, hogy nincs presztízse a magyar nyelvnek, a vegyes családban élők számára nem vonzó a magyar nyelv megtartása. A nyelv presztízsének visszaállítása mellett fontos volna vonzó, színvonalas, jó iskolarendszert teremteni, hogy a vegyes családokban is felmerüljön, magyar iskolába adják a gyereket.

Magyarországon tartósan alacsony a termékenység, a statisztikában pedig a gyermekvállalási kedvet nézik, hogy több gyerek szülessen. Ugyanakkor a politikai cél mintha 2010 óta az lenne, hogy a középosztálybeli házaspárok termékenysége nőjön. Míg a termékenység növelése megoldható, a három feltétel együttes megvalósítása nagyon nehéz – jelentette ki.

Az elmúlt évek termékenységcsökkenése kizárólag arra vezethető vissza, hogy a házasságban született gyerekek száma csökkent – négy év alatt 60 ezerről 48 ezerre -, miközben a házasságon kívüli termékenység stabil maradt.

2012 óta az anyák többsége házasságon kívül vállalja első gyerekét. A főváros és Győr-Moson-Sopron megye kivételével az országban már mindenütt jellemzően házasságon kívül történik a gyerekvállalás, bizonyos területeken ez az arány kétharmad feletti.

Vajdaságban húsz év alatt 350 ezerről 250 ezerre csökkent a magyarság száma, a közösség folyamatosan elöregszik, az iskoláskorúak száma megfeleződött, ami súlyosabb veszteség.

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint