Ismerd meg! Magyarország

A Dunántúli-középhegység

Hajnali Balaton
Az északkelet-délnyugati irányú hegység a Duna és a Zalavári-hát (a Zala-folyó keleti oldalán emelkedik) között elterülő, mintegy 200 km hosszú hegység. A hegységet felépítő kőzetek 150-200 millió éve rakódtak le, az akkori tengerekben, majd emelkedtek a magasba és mára feldarabolódtak és lekoptak.
A Dunántúli-középhegység a Kárpát-medencevidék önálló nagytája (Forrás: nemzetiatlasz.hu, OFI atlasz, 2019)

A leggyakoribb kőzete a mészkő és az annál nehezebben oldódó, málló dolomit . Emiatt a dolomitfelszínek sokkal kopárabbak, vékonyabb a talajrétegük, gyérebb a növényzetük.

A Dunántúli-középhegységet több hegységre tagolják a futásirányára merőleges törésvonalak, árkok, tágasabb medencék. Így jól elhatárolható a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Dunazug-hegység (tagjai: Pilis, Gerecse, Budai-hegység).

A lehulló csapadék a kőzetek repedésein keresztül a hegységek mélyébe szivárog, gyarapítva a karsztvízkészletet. A mélybe szivárgás miatt azonban nem alakult ki sűrű felszíni vízhálózat, kevés a patak.

Bakony

A hegységet a Veszprém és Devecser között húzódó árok Északi- és Déli-Bakonyra tagolja.

Az Északi-Bakonyban gyakoriak a karsztos formák , itt található a vadregényes Cuha-patak völgye. A Déli-Bakonyban korábban bauxitot, mangánt és barnakőszenet bányásztak. Mára felhagytak a kitermeléssel. A bányászat a Bakony mélyén rejtőző karsztvízkészletét jelentősen csökkentette.

Cuha-patak (fotó: http://pannonhalma.network.hu)

Az 1951–1990 közötti időszakban a bányászat által több térségben koncentráltan kitermelt kb. 10 milliárd m3 karsztvíz jelentősen meghaladta a vízutánpótlás mértékét, amely nagymértékű vízszintsüllyedést okozott, amely sok nagy hozamú karsztforrás elapadásához vagy hozamának csökkenéséhez vezetett. Csak a Hévízi-tó, a budapesti hévforrások nem apadtak el, bár hozamuk időnként ezeknek is kritikusan lecsökkent. Az 1990-es évektől, a bányászat hanyatlásával a karsztvíz kitermelése is csökkent, így regenerálódhatott a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete.

A Veszprém és Nagyvázsony közötti törésvonal választja el a Déli-Bakonytól a Balaton-felvidéket. A Balaton-felvidék jellemző kőzete a vörös homokkő, amely sajátos arculatot kölcsönöz a természeti és az épített környezetnek.  Ugyanis a kőzet málladékából keletkezett talaj sok helyen téglavörös színű, amelyen szőlőtőkék nőnek. A vörös homokkövet építkezésre is használták, ezért a régebben épült házak, templomok vörös színűek. Vörösberénytől (a település nevének előtagja a kőzet színére utal) kezdve az egész északi parton végig, Badacsonytomajig vörös a talaj.

A közeli vörös homokkőből épített kerítés Kővágóőrsön

A Tapolcai-medence a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék közé ékelődik. A korszerű tájbeosztás szerint a Balatoni-medencével együtt a Dunántúli-dombvidékhez sorolják, de helyzete miatt mégis itt jellemezzük.

A Tapolcai-medence és a Balaton-felvidék jellegzetes képződményei a környezetükből néhány száz méter magasba emelkedő bazaltvulkánok . 2-3 millió éve az akkori felszínre ömlött a bazaltláva, amely a megszilárdulása után megvédte alatta lévő puhább kőzeteket a szél és a víz pusztító hatásától. Így 120-160 méter vastag puhább kőzet pusztult el a vulkáni kúpok környezetéből. Mivel az eredeti, a vulkán kitörése előtti felszín magasságáról tanúskodnak, ezért tanúhegyeknek szokták nevezni ezeket a minden oldalról hasonló alakú kiemelkedéseket. Híresek a Badacsony és a Szent-György-hegy bazaltorgonái, a hegyek déli lábán (a hegy szoknyáján) szőlőültetvények és présházak teszik változatossá a táj arculatát.

A Tihanyi-félszigeten is találkozunk a vulkáni tevékenység nyomaival. A vulkáni utóműködéssel ásványi anyagokban gazdag forróvíz gejzírkúpokat (pl. Aranyház) hozott létre.

Vértes

A Móri-ároktól keletre a Vértes-Velencei-hegyvidék, azaz a Vértes és a Velencei-hegység emelkedik ki. A Vértest is mészkő és dolomit alkotja, de a hegység peremén bauxitot és barnakőszenet bányásztak.

Velencei-hegység

A Vértes déli szomszédja a dombsági magasságú (352 m) Velencei-hegység, amelyet az előbbitől a Zámolyi-medence választja el. A hegység a Dunántúli-középhegység legidősebb tagja, a kőzetei is mások. Legismertebb kőzete a gránit, amely itt hatalmas tömbökre esik szét. Ezek a több mázsányi ún. „gyapjúzsákok” (ez a népi neve) sokszor egy-egy vékony felületen találkoznak a felszínnel, így erősebben megmozgatva néhány mm kibillennek. Ezért hívják ingókőnek.

A pákozdi ingókövek a Velencei-hegységben (forrás: https://terepgyerek.blog.hu/2011/08/04/pakozdi_ingokovek_velencei_hg)

Dunazug-hegység

A Dunazug-hegység a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység összefoglaló neve.

A Pilis a Visegrádi-hegység, a Gerecse és a Budai-hegység között magasodik a Dunazug-hegység legmagasabb tagjaként.

A Gerecsében régóta bányásszák a piszkei vörös mészkövet (gyakran márványként emlegetik, de nem márvány), amely értékes díszítőkő, ez borítja a legszebb hazai reneszánsz épületet, az esztergomi Bazilika Bakócz-kápolnájának falait.

A Budai-hegység mintegy 200 millió éves kőzettömegeit törések szabdalták fel, s e törések mentén az elcsúszott kőzettömegek fokozatosan a Duna síkja alá süllyedtek. A törésvonalak mentén száznál is több gyógy- és hévforrás hozza a forró vizet a felszínre. Ismert barlangja a Pálvölgyi- és a Szemlő-hegyi-barlang.

A Budai-hegység és a Pilis tágas medencékkel

A Dunántúli-középhegység kedvező domborzatának, éghajlatának és talajadottságainak köszönhetjük a Badacsonyi, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, az Etyek-Budai, a Neszmélyi és a Móri borvidék zamatos nedűid.

A Dunántúli-középhegység területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett számos tájvédelmi körzetet és természetvédelmi területet találunk.

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon 1400 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

TÁMOGATÓKAT KERESÜNK

A Földrajz Magazinon 1400 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Adó 1%-a