Kezdőlap » Globális problémák, fenntartható fejlődés » Az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatokkal jár, amit illene komolyan venni!
Globális problémák, fenntartható fejlődés

Az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatokkal jár, amit illene komolyan venni!

Greta Thunberg 2018. augusztus 20-án kezdte sztrájksorozatát, azon a pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni cselekvésért (forrás: https://www.thelocal.se)
A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni?

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár, ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengueláz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése is – idézi az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb szakirodalmat összegező javaslatát az MTA közleménye.

A súlyosbodó egészségügyi kockázatok:

  • gyakoribbak a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság),
  • fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt), több allergén kerül a levegőbe,
  • bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás,
  • erősödik a kényszermigráció.

Abban az esetben, ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik, hiszen a klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.

A hőhullámok és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség.

A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkenti az emberiség az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya, de ha fokozódik az üvegházgáz-kibocsátás, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen vidékeken élni a század végén.

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni?
A klímaváltozás miatt Észak-Európa alkalmasabbá válik a gabonafélék termelésére, míg a Dél-Európa déli részén nagy területen csökken a terméshozam (ezt részben kompenzálja, hogy a tenyészidő belenyúlik a télbe). A térkép a búza, a kukorica és a szójabab terméshozamának 2050-es évekre várható változásait mutatja az 1961–1990 közötti időszak átlagaihoz képest, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv mellett. A szimuláció során az öntözött területek nagyságát álladónak vették. (Forrás: MTA; EASAC: The imperative of climate action to protect human health in Europe, 2019, 22. )

Megoldási lehetőségek

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudás alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

Az EASAC javaslatai alapján szénmentes gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak széndioxid, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.

Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti, hiszen ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40 százalékkal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség.

A szakemberek több zöldség-gyümölcs fogyasztást is javasolnak, mivel ez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos olyan vírus, mint az agyvelőgyulladás, a csikungunya-, a dengueláz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.

Mi a valószínűsége a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzésnek? A számítás júliusi középhőmérséklettel, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv alapján készült (Forrás: MTA; EASAC: The imperative of climate action to protect human health in Europe, 2019, 19.)

A jelentés megállapítja továbbá, hogy a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

A nap képe - NASA

Nézze meg a NASA által készített, naponta frissülő fotókat!