Globális problémák, fenntartható fejlődés

A fiatalodó és az elöregedő társadalmak problémái

Az időszámításunk kezdete előtti időktől egészen a XVIII. század közepéig a magas születésszám a halálozások magas számával párosult.

Ezért a népességszáma csak lassan gyarapodott. A XVIII. század második felétől az akkori fejlett nyugat-európai országokban a lakosság száma ugrásszerű növekedésnek indult. Ez a növekedés a gyermekhalandóság csökkenésének, a járványok visszaszorításának, az egészségügyi feltételek javulásának volt az eredménye. A népességszám viszonylag látványos növekedése Nyugat-Európa számos országában az ipari termelés fellendülésével, az ipari forradalom kezdeteivel esett egybe. Az új városi-ipari életforma, és az ehhez kapcsolódó társadalmi átalakulás mélyreható népesedési változásokat eredményezett. Az ipar növekvő munkaerőigénye, a biztosabb megélhetés, a jobb életkörülmények vonzották a népességet, és felgyorsult a városok fejlődése. Az életkörülmények, az egészségügyi ellátás javulása a magas halálozási értéket fokozatosan csökkentette, ezt lassan követte a születések számának fokozatos mérséklődése is. Ezért a kezdetben gyors népességszám-növekedés a XX. század második felében mind jobban lecsökkent. A múlt század első felében a mai értelemben vett fejlődő országok népességgyarapodása messze elmaradt a fejlett világétól. Az alig javuló életfeltételek miatt a magas születési számhoz még mindig igen magas halálozási arány párosult.

A XX. század második felétől a világnépesség számának alakításában azonban a döntő szerepet már a fejlődő világ országainak népesedési folyamatai játsszák. A gyarmati sorból felszabaduló, fejletlen társadalmi-gazdasági berendezkedésű államokban az egészségügyi ellátás javulásának köszönhetően felére-harmadára csökkent a halandóság. Fokozatosan emelkedett a születéskor várható élettartam is (az elmúlt fél évszázadban közel 30 évvel). A védőoltások bevezetésével visszaszorultak a járványok, és mintegy felére csökkent a csecsemőhalandóság. A születések száma azonban változatlanul magas maradt. Így a fejlődő világban rövid idő alatt rendkívüli népességszám-növekedés következett be. Ez a XX. század második felében eddig sohasem tapasztalt mértékű népességrobbanáshoz vezetett a Földön. Az utóbbi 30-40 év világnépesség-gyarapodásának döntő része már a fejlődő világ országaira, Ázsiára, Afrikára és Latin-Amerikára jutott. Földünk népessége 2012-ben érte el a 7 milliárd főt.

fold_nepessegenek_nov_uteme

A népességszám-növekedés ütemében lassú mérséklődés figyelhető meg bolygónkon. A demográfusok előrejelzése szerint ez a tendencia tovább folytatódik, de a számítások szerint 2025-ben a világnépesség még így is eléri a 8 milliárd főt. A növekedési ütem lassulásának oka egyrészt, hogy több fejlődő országban fokozatosan csökken a születések száma, és ezzel mérséklődik a természetes szaporodás is. Másrészt pedig az, hogy számos fejlett európai társadalomra az elöregedés és a népesség fogyása a jellemző.

Ma már úgy gondoljuk, hogy bolygónk túljutott a népességnövekedés legintenzívebb szakaszán. Miért kell mégis globális népesedési problémáról beszélnünk? Azért, mert a gyors népességnövekedés következményei Földünk egészére kihatnak. Még tovább mélyítik a fejlett és a fejlődő világban élők életkörülményei közötti különbséget. A fejlett országokban élők számára általában nem jelent problémát a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, vagy az emberi fogyasztásra alkalmas, tiszta ivóvízhez való hozzájutás. Annál nehezebb viszont a minimális ellátás biztosítása is Fekete-Afrika, vagy Dél-Ázsia számos országában. A fejlett világban élőket ma már alig fenyegetik járványok. A magas szintű egészségügyi ellátásnak köszönhetően napjainkban számos, korábban halálosnak tartott betegség gyógyíthatóvá vált. A fejlődő világ országaiban azonban a mostoha életkörülmények miatt ma is gyakoriak a járványok. Az alultáplált, legyengült szervezet pedig nem képes ellenállni a betegségeknek. Az orvosi ellátás körülményei elkeserítőek. A térségbe érkező segélyek mérséklik ugyan, de nem oldják meg a problémákat.

Az utóbbi két évtized legsúlyosabb egészségügyi problémáinak egyike az AIDS terjedése. A betegséget a HIV-vírus okozza, amely a szervezet védekező rendszerét (immunrendszerét) támadja meg. A vírus vér útján terjed. Különösen Fekete-Afrikában és Dél-Ázsiában magas a fertőzöttek száma. Itt a legmagasabb a halálozások aránya is. A betegség elsősorban nemi érintkezés útján terjed. De fertőzést okozhatnak a nem ellenőrzött vérkészítmények, és a nem steril orvosi eszközök, pl. a többször felhasznált injekciós tű is.

AIDS

A fejlődő országok társadalma gyorsan gyarapodó, de az idősebb korosztályok száma erőteljesen csökken. Magas, mintegy 40% körüli a 15 éven aluliak aránya, az elégtelen egészségügyi ellátás és a rossz életkörülmények miatt azonban igen alacsony a 60 éven felüliek aránya.
Ahol nem ismert a születésszabályozás, a családtervezés, ott a népesség száma továbbra is jelentős mértékben gyarapszik (pl. Niger, Mali). A sok fiatalkorú számára több iskolára, munkahelyre lesz szükség. Az is gondot jelent, hogy kevés számú kereső eltartóra sok eltartott gyermek jut.
Jelenleg Földünkön percenként egy nő hal meg a terhesség vagy a szülés során fellépő komplikáció miatt. A legnagyobb a halandóság Afrikában, Ázsiában és Óceániában.

Legnagyobb termékenységi ráta a Földön 2012-ben (születés/nő)
1. Niger 7,03
2. Mali 6,25
3. Szomália 6,17
4. Uganda 6,06
5. Burkina Faso 6
6. Burundi 5,99
7. Zambia 5,81
8. Afganisztán    5,54
9. Dél Szudán 5,54
10. Angola 5,49

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint