Címlap Gazdaság - adatok, tények, prognózisok Társadalom - népek, kultúrák

Segítség, turistaveszély!

Mangalicafesztivál Budapesten 2019. február 9-én (fotó: szerk.)
A városi konfliktusok legújabb eleme a turizmus, az európai nagyvárosok egyre nagyobb részében lázadozik a lakosság a turisták ellen. A bosszantó turistaözönnek már neve is van az angol nyelvű sajtóban, overtourismnak, vagyis túlturistásodásnak hívják. A turisztikai kutatások töretlen növekedést prognosztizálnak. Új veszély fenyegeti azonban a növekedést és a növekedés révén dübörgő turizmust: ez a növekedés maga.

A túlterhelt fogadóterületeken a dübörgő üzlet mellékhatásokkal jár, amelyek roncsolják a környezetet, magukat a vonzerőket (nemzeti parkokat, műemlékeket), az emberi környezetet (Velence, Barcelona, Budapest Várnegyed, Belső Erzsébetváros, bulinegyed stb.).

Egyre többször olvashatunk a turizmusból származó előnyökről és a turisták okozta bosszúságokról; csak néhány példa:

A lakosság fellázadhat, itt-ott már történtek turistaellenes megnyilvánulások és történtek lakosságot védő elhamarkodott, túlzó turizmuskorlátozó intézkedések (utcalezárások, szabálysértők elleni megabírságok stb.).

Hazánk szerencsére érintett a kérdésben, azért szerencsére, mert ez azt jelenti, hogy az ország egyetlen nemzetközi szintű úti céljának, Budapestnek élénk a turizmusa.

Az UNESCO a világörökségek közül 54 helyszínt (pl. Bécs történelmi központját a szabálytalan építkezések miatt) veszélyeztetettnek tekint. A veszélyek között már a tömegturizmus is megjelenik. A veszély konkrét okai között első helyen az alkalmatlan menedzsmentrendszert, a helyi lakosságot és közösséget érintő változásokat (utóbbit mint a turizmus hatását) is listázzák.

Az UNESCO veszélyeztetett 54 világöröksége (https://whc.unesco.org/en/danger)

Az alábbiakban az European Cities Marketing turizmusnövekedés kezelésére készített egyik kutatásának konklúzióját és lehetséges stratégiáját összegezzük (az European Cities Marketing Európa 38 országa 110 városát átfogó szervezet, célja e városok versenyképességének növelése).

10 lehetséges eszköz a turizmusnövekedés új menedzselésére az európai városokban:

Várostervezés újra – Figyelembe kell venni az urbanizáció folyamatait, a demográfiai, környezetvédelmi és egyéb kihívásokat. Vissza kell hozni a lakók szoros kapcsolatát városukkal, megerősíteni szociális összetartozásukat, büszkeségüket növelni, bátorítani részvételüket a helyi kultúrában, mert mindez növeli elégedettségüket és a turistákhoz is kedvezőbben viszonyulnak.

Partnerségépítés – A turizmus sokféle résztvevőjének érdekei, látásmódjai eltérőek, ezért folyamatos párbeszédre van szükség a helyi önkormányzattal, vállalkozókkal, a helyi lakosság egyesületeivel, ismertetve a stratégiai célokat.

Marketing újragondolva – A város élő, lélegző tér. Újra kell gondolni a marketing üzeneteket, melyeknek címzettjei ne csak a látogatók, de a helyiek is legyenek!

Túlterheltség csökkentése – Ha egy területen többen vannak (akár turisták, akár helyiek) mint a terület terhelhetősége, akkor intézkedéseket kell tenni. Ilyenek például a nyitva tartások, menetrendek meghosszabbítása, közös terek felújítása, gyaloglást gátló utcabútorok eltávolítása, takarítás időtervezése.

Technológiai újítások kihasználása – Mivel a turisták egyre gyakrabban online szervezik látogatásukat, a turizmus irányítási rendszereknek (TDM = Turisztikai Desztinációs Menedzsment) ezt ki kell használniuk és a további tervezéshez adatot kell gyűjteniük. A látogatók térbeli elhelyezkedésének, mozgásának követése (koncentrációkövetés) például mobilon mutatja a zsúfolt helyeket és időszakokat

Nevelés, tájékoztatás – A helyi lakosság mellett a belföldi és a külföldi látogatót is szükséges tanítani. Erre szolgál például a geoszenzitív üzenet: ha belép a turista egy zónába, a mobilapplikáció már küldi is a közösségi média üzenetét a viselkedési és egyéb szabályokról, szokásokról.

Együttműködés-irányítás – A számok növekedésével mind a lakók mind a látogatók lelkes használói a közösségi gazdaságnak. A rövid távú lakáskiadás(bérlés) pozitív és negatív hatásokkal jár, ezért különböző intézkedésekkel szabályozni kell a kínálatot.

Adók, korlátok – Ezek bevetése, beavatkozás a piac folyamataiba mindig ellentmondásos; az árak emelése, a különadó beszedése a vendégtől ellenállást hozhat. Az európai tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ezek az eszközök elkerülhetetlenek, ha az épített és természeti környezet sérülését kell elkerülni. Tisztázandó az is, hogy a látogató megfizeti-e a közszolgáltatások piaci árát.

Belépőt szedhetnek a Velence belvárosába látogató turistáktól (forrás: 444.hu)

Mérés, monitoring – Csak az menedzselhető, ami mérve van. A fő mérhető teljesítménymutatók:

  • helyi lakosságszám az adott zónában;
  • hotel és más szálláshely ágyszám;
  • ingatlan árak/négyzetméter;
  • egy lakosra jutó vendégéjszaka;
  • helyiek viszonya a turizmushoz (érzései, aggályai);
  • látogatóelégedettség elemzés;
  • a minőségi élményt csökkentő jellemzők;
  • a fő látványosságok napi látogatói;
  • a fő attrakcióknál a megszálló/napi kiránduló vendég aránya;
  • online értékelések a tömegturizmus érintette területeken;
  • városkártyák értékesítése, tekintettel a magterületen kívüli szolgáltatásokra is;
  • tematikus élmények és magterületen kívüli túrák aránya.
Egyre több magyar utazik el karácsonykor (napi.hu)

Dialógus és konzultáció – A turizmusfejlődés nagy eredménye lehet, hogy összehozza az érdekelteket és integrálja a helyi közösségeket a turizmusfejlesztés témájához.

Tepertőkészítés Budapesten a Szabadságtéren a mangalicafesztiválon 2019. február 9-én
A túlturistásodás néhány oka (forrás: turizmus.com)
A túlturistásodás néhány következménye (forrás: turizmus.com)

2018-ban a legfontosabb küldőpiacok közül Csehországból 5,2, az Egyesült királyságból 2,5, Romániából 7,2, Spanyolországból 12,2, Ukrajnából pedig 41,2 százalékkal több vendég érkezett Magyarországra. Kétszámjegyű volt a növekedés az ázsiai, az amerikai, az izraeli, és a kínai vendégéjszakákban is. A német turisták vendégéjszakái 0,5 százalékkal, az orosz alig 1 százalékkal nőtt. A szállodák szobakihasználtsága 2,0 százalékponttal, 61,3 százalékra emelkedett 2018-ban.

Karsai Árpád, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége alelnöke úgy véli, Magyarországnak meg kell fontolnia, és az érintett terepeken (bulinegyed, budai Vár stb.) ki kell alakítania a saját menedzsmentrendszerét. Az idő sürget, az utolsó pillanatban vagyunk. A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége már gondolkodik a tömegturizmus kezelésének magyar modelljén.

Forrás: https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/riado-turistaveszely-paradigmavaltas-elott-allunk-1159290, MTI, index.hu, 444.hu, portfolio.hu, napi.hu

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

TÁMOGATÓKAT KERESÜNK

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Adó 1%-a