Ázsia és Ausztrália Gazdaság - adatok, tények, prognózisok Országról országra

Kína új üzleti csatornákon kapcsolódna az arab államokhoz

Összesen 158 szerződést írtak alá a Kína és az arab államok első expóján ezen a héten.

Összesen 158 szerződést írtak alá a Kína és az arab államok első expóján ezen a héten, mintegy 260 milliárd jüan (42,5 milliárd dollár) értékben az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj autonóm terület székhelyén Jincsuanban.

A megállapodások érintik az energiaipart, a vegyipart, a gépipart, az infrastruktúrát, a logisztikát, a halal élelmiszereket, a kultúrát és a turizmust.

Jü Cseng-seng, a héttagú kínai politikai csúcsvezetés tagja, a kínai népfront elnöke a megnyitón elmondta: míg 2010-ben a Kína és az arab államok közötti kereskedelmi forgalom 145,4 milliárd jüan volt, addig ez az összeg 2012-re 222,4 milliárd jüanra nőtt. Ez tizenkétszerese a tíz évvel korábbinak. Az arab országok csoportja immár Kína hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere lett, míg Kína az arab világ számára a második helyen áll.

Kína tőkebefektetései az arab államokban tavaly elérték az 1,4 milliárd dollárt, ami 120 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az arab vállalatok kínai befektetései ugyanebben az időszakban 77 százalékkal bővültek, elérve 230 millió dollárt.

Kína az Arab-öböl térségéből vásárolja olajszükségletének meghatározó hányadát, de 2012-ben a nem olajimport értéke is jelentős volt; az kereskedelemi fogalomnak több mint a felét adta, összesen 119,1 milliárd dollár értékben. A szakemberek ezt úgy értékelik, hogy a kereskedelem összetétele, struktúrája kezd egyre sokrétűbbé válni.

Mind több magasabb hozzáadott értékű, csúcstechnológiát képviselő kínai termék került a exportáruk listájára, így például egyre több az autó, vagy az elektronikai, műszaki termék – hangoztatta Li Hsziao-ping, a kereskedelmi tárca illetékese helyszíni tájékoztatóján. Tavaly az effajta cikkek aránya 57 százalékot tett ki.

Jincsuanban 2010 óta rendezték meg évente a Kína és az arab államok gazdasági és kereskedelmi fórumát, amelyet az idén emeltek expó “rangra”. A megnyitón ezúttal jelen volt a jordán király és a bahreini uralkodó, s más országok miniszteri rangú vezetői. A díszvendég Kuvait volt.
A kiállításra és vásárra több mint 7300 kínai és külföldi tisztségviselő, kiállító, kereskedő és befektető üzletember jött el, csaknem 70 ország képviseltette magát.
Kína 20-22 milliós muszlim lakosságának körülbelül a 10 százaléka él Ninghsziában. A huj nemzetiségű muszlim kisebbség az arab, perzsa kereskedők, telepesek leszármazottai, akik a Selyemúton érkeztek a 7. században erre a vidékre.

A muszlim gyökerekre, a továbbörökített hagyományokra, az arab nyelvet oktató helyi iszlám főiskolán végzettekre építve a régió vezetőinek célja, hogy a térséget a kínai-arab kapcsolatok gazdasági, kereskedelemi központjává tegyék.

Ninghszia immár erős a halal, vagyis az iszlám vallás szabályai szerint készült, feldolgozott élelmiszerek előállításában. Vucsung városban például ehhez kapcsolódó kutatói részleggel is rendelkező ipari park létesítésébe kezdtek. Helyben már 176 halal élelmiszert gyártó vállalkozás működik, amelyek termelési értéke tavaly 13,2 milliárd jüant tett ki, 60 százalékát adták a “halal ipar” régiós teljesítményének. Jincsuanban szintén csaknem ötezer vállalkozás foglalkozik halal termékekkel.

FOTÓ: Érdeklődők Kína és az arab államok első expóján az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj autonóm terület székhelyén, Jincsuanban 2013. szeptember 15-én. Összesen 158 szerződést írtak alá a Kína és az arab államok első expóján ezen a héten, mintegy 260 milliárd jüan (42,5 milliárd dollár) értékben.
MTI Fotó: Trebitsch Péter

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint