A vitatott törvény lehetővé teszi, hogy Szerbiában többek között feltételezett háborús bűnösöket ítéljenek el Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására elkövetett bűncselekményekért.
Az Európai Unióban meghatározott szabályai vannak az igazságszolgáltatási együttműködésnek és az elfogatóparancsnak – magyarázta Milanovic, hozzátéve: ezek egyértelmű szabályok, és a kifogásolt szerbiai törvény ellentmond ezeknek. Ezért felszólította Belgrádot, hogy helyezze hatályon kívül a vitatott törvényt.
Orsat Miljenic igazságügyi miniszter bírálta Szerbiát, amiért, mint mondta, „mini” haditörvényszéket akar létrehozni a volt Jugoszláviában elkövetett bűncselekmények kivizsgálására, és arra törekszik, hogy a központja legyen ezeknek a törvényes eljárásoknak.
„Hogy az egész ügy ne alakuljon át politikai adok-kapok játszmává, a józan ész azt diktálja, hogy mindjárt az elején jelezzük Szerbiának, ilyen törvénnyel nem lehet az Európai Unió tagja, Horvátország ezt nem fogja engedni” ” – figyelmeztetett a horvát kormányfő.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Szerbia csatlakozási folyamata ehhez képest jelentős késésben van. Belgrád 2012. március 1-jén kapta meg a tagjelölti státust, s bár 2014 januárjában hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, a megbeszélések vontatottan haladnak. A felek az elmúlt egy évben egyetlen konkrét tárgyalási fejezetet sem tudtak megnyitni a 35-ből; az első fejezetet előreláthatólag ez év második felében kezdik tárgyalni. Szerbia uniós csatlakozását leghamarabb 2020-ra valószínűsítik.
A részleteket 
Hozzászólok