"Járj nyitott szemmel a világban!" - diákok írásai Diákoknak

Csenger város bemutatása

Csenger városa Magyarország északkeleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, egészen pontosan a Szatmári-síkságon, közvetlenül a román határ mellett, a Szamos-folyó bal partján található.

A megyeszékhelytől – (Nyíregyházától) 85 kilométerre fekszik a város.

Csenger Árpád-kori település. Nevét 1219-ben a Váradi Regestrum említette először, mikor az idevaló Árva és testvére Lukács a törvény előtt tüzes vaspróbát álltak ki.

”Az Szent István király által alapított szatmári királyi vár közelsége Csenger számára igen korán megteremtette a feltételeket a környező falvak sorából történő kiemelkedésre; Csenger az 1200-as évek elején még a Szatmári várhoz, annak uradalmához tartozott, majd 1234-ben kivált a szatmári vár birtokai közül és a Csaholyi-uradalom része lett. A Csaholyi család tagjai Csengert hamarosan birtokközpontjukká is tették, ez a település fellendülésével is járt. E fellendülés és gazdasági-politikai növekedés igazi jeleként szolgál a tény, hogy Csenger a 1415. században a nemesi vármegye központjává vált, Zsigmond királytól1388-ban vásárjogot kapott, 1404-ben pedig itt tartotta a rendi országgyűlést is. 1429-től már mezővárosként említik a korabeli dokumentumok. 1429-ben birtokosa a Csaholyi család, ezt ekkor új királyi adománylevél erősíti meg. 1545 körül Csaholyi Imrével a család férfiága kihalt, a csengeri birtokot leányai: Anna és Katalin kapták meg. A század második felében sűrűn változtak birtokosai: 1547-ben Patóházi Horváth, 1549-ben Báthory András, 1565-ben pedig Veszprémi Szabó Bálint szerzett itt részbirtokot. 1568-1579-ben Csaholyi Anna és férje Melith György fiai István, Pál és Péter kaptak új királyi adományt a Csaholyiak itteni részbirtokára, de 1575-ben Csenke Kelemen, 1576-ban Bognár Pál, 1577-ben pedig Zudrói Beszperémi Bálint is részbirtokosa volt.”1

Csenger egyik büszkesége, a 13. században épült református templom (1. kép). A templom falai piros és fekete téglákból épült, ezzel meghatározva a térség arculatát. A templom legnagyobb értéke az 1745-ből származó kazettás deszkamennyezet.

Református templom
Református templom (1. kép, http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Csenger_-_Temple.jpg)

A másik nevezetesség a görög katolikus templom (2. kép), amelyet Makovecz Imre tervezett. A római katolikus temploma is igazi látványosság, amely klasszicista stílusban épült. Érdekesség, hogy Csengerben e három egyház ugyanabban az utcában építette fel templomát: „Templomok utcájának” nevezték el.

Görög katolikus templom
Görög katolikus templom (2. kép, http://www.csenger.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=46&Itemid=39)

Az 1982-ben alakult a Csengeri Helytörténeti Múzeum, mely a városka főterén egy volt nagypolgári lakóházban kapott elhelyezést, is igazi látványosságnak számít. Öt állandó kiállítással rendelkezik. Régészeti anyaga a megyében is számottevő.

Csenger középiskolával is rendelkezik. Az Ady Endre Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium az egész megye területéről lehetőséget biztosít a diákoknak a továbbtanulásra. Az országhatár közelsége miatt vám- és pénzügyőrképzés is folyik a létesítményben. Kiemelkedő fontosságúak erdélyi kapcsolatai: közös rendezvényeken, szavaló- és prózamondó versenyeken találkozhatnak a magyar anyanyelvű diákok.

Csenger város legfontosabb rendezvényei kulturális jellegűek. Évente augusztusban rendezik meg a Csengeri napokat. A rendezvénysorozat a Szatmári Zenei Napokkal kezdődik, mely egy komolyzenei fesztivál, majd sport- és kulturális eseményekkel és a Zsigmond Vásárral folytatódik. Végül Szent István ünnepével zárul. A másik fontos esemény Csenger életében a Szatmári almanapok, amely az almaszüret időszakában kerül megrendezésre. A programok kiállítással, lekvár főzéssel, sütemények készítésével és különböző kulturális programokkal vannak egybekötve. A programon a helyi, valamint a külföldi almatermesztők is egyaránt részt vesznek. Az eseményhez köthető még a Szatmári Almavirágnap megrendezése, amely az alma virágzásával köthető össze. Hasonló programokkal, például bográcsolás, sütés-főzés, táncos, zenés programokkal várják az érdeklődőket. A program vallási jellegű is, ilyenkor szentelik meg a kerteket a fagyosszentektől.

Csenger jó kapcsolatot tart fent a határon túl élő magyarokkal is. Testvérvárosai: Kovázsna, Tasnád és Szatmárnémeti állandó résztvevője a városban tartott rendezvényeknek. Kovászna székelykaput (3. kép) ajándékozott Csengernek a történelmi összetartozás jelképeként. 2005-ben Haunstein német város is aláírta a testvérvárosi szerződést.

Székelykapu
Székelykapu (3. kép, http://www.panoramio.com/photo/66252892)

Csenger városa számos híres embernek adott otthont. Osváth Gedeon irodalomtörténész, Molnár József történész, Gyimesi Kálmán operaénekes, Liszt-díjas művész, Osztojkán Réka író, költő, politikus, Eszenyi Enikő, Kossuth-díjas színművész, Onyutha Judit időjós, légikísérő is a város szülötte.

Csenger sok látnivalót nyújt a turisták és az ide látogatók számára. Érdemes ellátogatni ebbe az építészeti műremekekkel teli és kulturális eseményekkel bővelkedő városba, rengeteg csodás építménnyel találkozhatunk ebben csodás környezetben.

1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Csenger#Fekv.C3.A9se

Adatok és információk a http://www.csenger.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid= honlapról.

Készítette: Juhász Hajnalka 10.A
Iskola neve, címe: “Abigél” Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,Szakképző Iskola, Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium
4405 Nyíregyháza, Tünde u.10/a
Felkészítő tanár neve: Puskás Anita

Facebook hozzászólás
Címkék
Támogatom a Földrajz Magazint

FoldrajzMagazin

A honlap szerkesztője.

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!