Címlap Tudomány

Félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a barlangi kislány, akinek 2008-ban találták meg maradványait

A Gyeniszovai-barlang bejárata (http://www.sciencemag.org)
Antropológusok szerint félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait egy orosz barlangban találták meg.

A felfedezést a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány nyomán szerdán a BBC News ismertette.

A kutatók a kislány csontjainak DNS-vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gyermeknek két különböző embercsoportból származó szülei voltak: az anya neandervölgyi, az apa gyenyiszovai volt.

Balra a barlang bejárata, jobbra a barlangban megtalált leletekből alkotott rekonstrukció (http://www.sci-news.com/genetics/article00580.html)

“Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak alkalmanként születtek közös gyermekeik. De nem gondoltam volna, hogy olyan szerencsések leszünk, hogy rátalálunk a két csoport egy gyermekére” – mondta el Vivian Slon, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPI-EVA) kutatója.
Napjainkban a nem-afrikai emberek DNS-ének egy kis része a neandervölgyiektől származik. Néhány más nem-afrikai populációnak, attól függően, hol él, szintén van olyan rész a DNS-állományában, amely az ázsiai, úgynevezett gyenyiszovai emberektől származik.

A lelet feltárása a Gyeniszovai-barlangban (https://www.bbc.com/news/science-environment-45271644)

A tény, miszerint a gének tovább élnek az új generációkban, azt jelzi, hogy bizonyosan születettek közös utódaik.
Egyelőre azonban az egyetlen hely, ahol megtalálták a megkövült bizonyítékát a gyenyiszovai és neandervölgyi ember közös leszármazottjának, egy szibériai barlang az Altaj-hegységben.
Kevesebb, mint húsz nem a Homo sapienshez tartozó ősember genomját sikerült eddig szekvenálni. Ebből a nagyon kis számból mindössze egy embert találtunk, amelynek fele-fele arányban voltak különböző felmenői – közölte Slon.

A kutatások szerint a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben fordultak elő Eurázsiában. Mindkét csoport 40 ezer évvel ezelőttig élt a térségben, a neandervölgyiek a nyugati, a gyenyiszovaiak a keleti részen.
A neandervölgyiek keletre vándorolva találkozhattak a gyenyiszovaiakkal, és a modern emberekkel is.
“A neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak nem volt túl sok alkalmuk a találkozásra. De amikor ez megtörtént, bizonyára gyakran párosodtak, sokkal többször, mint korábban gondoltuk” – magyarázta Savante Paabo, a MPI-EVA igazgatója.

A lány csontjának töredékét orosz archeológusok tárták fel évekkel ezelőtt a Gyenyiszova-barlangban. A csonttöredék genetikai elemzését Lipcsében végezték el.
“A csontdarab egy hosszú csont része, úgy becsüljük, hogy a lány legalább 13 éves volt” – mondta el Viola Bence, a Torontói Egyetem magyar származású paleoantropológusa.
A tudósok arra következtettek, hogy a lány anyja genetikailag inkább azokhoz a neandervölgyiekhez állhatott közelebb, akik Európa nyugati részén éltek, mint azokhoz a neandervölgyiekhez, akik korábban a Gyenyiszova-barlangban éltek.
Ez azt mutatja, hogy a neandervölgyiek Nyugat- és Kelet-Európa és Ázsia között vándoroltak több tízezer évig, míg ki nem haltak.
A genetikai tesztekből az is kiderült, hogy a gyenyiszovai apának legalább egy neandervölgyi korábbi felmenője lehetett a családfáján.
https://www.bbc.com/news/science-environment-45271644

Facebook hozzászólás
Támogatom a Földrajz Magazint

TÁMOGATÓKAT KERESÜNK

RSS Időjárás

  • Napos, száraz idő 2018/10/12
    A Kárpát-medence időjárását továbbra is a kelet-európai anticiklon határozza meg. Túlnyomóan derült, napos, száraz időre számíthatunk.

A NAP KÉPE – NASA

A nap képe - NASA

Nézze meg a NASA által készített, naponta frissülő fotókat!