Ázsia és Ausztrália

Így látja a Himaláját egy űrhajós

A Himalája, ahogy az űrhajós az űrűllomásról látja (fotó: NASA)
A Nemzetközi Űrállomásról készítette ezt a képet egy űrhajós Földünk legmagasabb hegyéről, a kínai-nepáli határon emelkedő, 8850 m magas Csomolungmáról (Mount Everest).

Itt emelkednek a világ legmagasabb hegycsúcsai, köztük a Kancsendzönga (8586 m) is. A pakisztáni, indiai, nepáli és kínai szakaszon 2300 kilométer hosszan a hegység átlagos tengerszint fölötti magassága 6100 méter.

A Himalája csúcsait egész évben hó borítja két fő csapadékos időszaknak köszönhetően. A nyugati régióban a hó decembertől májusig halmozódik fel. Május végétől a nyári monszunszelek nedves levegőt szállítanak a keleti Himalája felé, ahol szeptemberig eső vagy hó esik. A régió legszebb időjárása szeptembertől december elejéig tart.

A Himalája csúcsait hatalmas tektonikus erők emelték magasba: az Indiai és az Ázsiai kőzetlemezek 40-50 millió éve egymásnak préselődtek, majd a közöttük lévő mélyben meggyűrődött kőzetrétegek a magasba emelkedtek. A Himalája 25-30 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Ezek a tektonikai erők ma is aktívak, a Csomolungma és a környező hegyek évente több mint 1 centiméterrel emelkednek.

A Himalája keletkezésének tektonikai magyarázata

A Himalája felszínét számos gleccser formálja. A gleccserek olvadásából származó víz lefolyik a folyókba, amelyeken keresztül megtalálja az utat a vízgyűjtők, pl. Lake Paiku felé, amely összegyűjti a jégolvadás, a hóolvadás és a nyári monszunesőzések vizeit.

Lake Paiku (fotó: Google)
Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

TÁMOGATÓKAT KERESÜNK

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Adó 1%-a