Egyre fontosabbá válik a nemzeti valuta Kína kereskedelmében

Jelentős mértékben nőtt a jüan használata Kína kereskedelmi tranzakciói során, amely a valuta nemzetközi szerepének erősödését is jól példázza.

A központi bank (PBoC) statisztikái szerint 2013 első hat hónapjában Kína összesen 2,05 ezer milliárd jüan (76 ezer milliárd forint) értékben kereskedett partnereivel egy harmadik külföldi valuta használata nélkül, közvetlenül jüanban. Ez 64 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához, több mint kétszeres bővülés 2011 első félévéhez képest, és minden más korábbi féléves rekordot is megdönt – derül ki a PBoC adataiból. A kelet-ázsiai ország teljes kereskedelmén belül a jüanban bonyolított tranzakciók 16,4 százalékot tesznek ki, miközben ez az arány tavaly még csak 10 százalék közelében mozgott.
A jüan használatának kiterjesztése az elmúlt években került a gazdaságpolitikai törekvések középpontjában.

A jüanban való közvetlen kereskedelem a vállalkozások hasznát szolgálja, a beruházásokat ösztönzi, a pénzügyi rendszer kockázatait csökkenti és az árfolyam-ingadozás költségeit spórolja meg a kereskedő feleknek, ezen túl Kína nemzetközi szerepének fokozását is segíti – hangoznak az érvek.
A kínai valuta jelenleg a teljes globális kereskedelem 0,87 százalékáért felelős, ezzel a 11. leggyakrabban használt fizetőeszköz a világon. A változás mértékét és ütemét jól mutatja, hogy tavaly januárban még a 20., tavaly augusztusban a 14. helyen állt. Az ország világgazdasági és világpolitikai szerepétől ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad valutájának nemzetközi térnyerése, ennek fokozásához központi ösztönzők, és a jüant érintő szabályozások lazítása szükséges.

Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülések szerint a jüan az évtized közepére válhat szabadon átválthatóvá. A valuta konvertibilissé tétele a gazdaság átfogó reformjának fontos elemeként a növekedés stabilizálásához, az infláció kordában tartásához, a rendszer korszerűsítéséhez járulna hozzá. A folyó fizetési mérleg elszámolásait illetően a jüan ma is szabadon átváltható, a közvetlen tőkebefektetéseket, portfólióbefektetéseket és viszonzatlan tőkeátutalásokat is tartalmazó pénzügyi- és tőkemérleget ugyanakkor továbbra is szigorú központi ellenőrzés alatt tartják, a hirtelen pénzáramlások kiküszöbölésének céljával.

(MTI)