Amerika Színes mozaikok a nagyvilágból

A sivatagi eső veszélyei

A virágzó Atacama (https://medium.com)
2017 nyarán egy furcsa eső után szokatlan lagúnák jelentek meg a Föld legrégibb és legszárazabb sivatagában, az Atacama-sivatagban.

Egy olyan területen, ahol az átlagos csapadékmennyiség 3-15 mm/év, az ilyenkor megjelenő ideiglenes oázisok a sivatagi élőlényeknek nagy áldást jelenthetnek, de nem mindenkinek. Az itt élő talajlakó mikroorganizmusok, amelyek több millió év alatt kiválóan alkalmazkodtak a hiperarid körülményekhez, gyorsan elpusztultak.

És mindez ráadásul elég hangosan történt. A ScientificReports folyóirat november 12-én megjelent online cikke szerint alagúnákban lévő baktériumok kb. 87 százaléka elpusztult, méghozzá „lufi módjára kipukkantak”, miután hirtelen vízi élőhellyé vált az addigi kellemes, száraz környezetük, és ezért hirtelen túl sok vizet szívtak magukba. A minták tanulsága szerint a 16 fajból mindössze 2-4 élte túl a hirtelen jött felhőszakadást, köztük egy újonnan felfedezett és a nehézségeknek jól ellenálló baktériumfaj a sókedvelő Halomonas nemzetségből.

„A Halomonák gyakorlatilag bárhol megélnek a Földön. Ha az ember kimegy a kertjébe, és megvizsgálja a talajt, biztosra veheti, hogy talál belőlük párat” – mondta Alberto Fairén, a madridi Asztrobiológiai Központ (Center for Astrobiology) és a New York-i Cornell Egyetem asztrobiológusa, a tanulmány társszerzője. „Ezek a mikroorganizmusok kiválóan alkalmazkodtak a sótartalomhoz, amivel megmagyarázza, hogyan tudtak olyan gyorsan az esőzések után kialakult, sós vizű lagúnákhoz is adaptálódni.”

Az Andok vonulatai közé beékelődő Atacama-sivatag 150 millió éve Földünk egyik legszárazabb területe. Az idők során számos baktériumfaj nagyszerűen alkalmazkodott a sós, nitrogénben gazdag környezethez, ami azt is jelenti, hogyképesek gyorsan felszívni a legapróbb nedvességet is környezetükből. Amikor a heves esőzések után kialakultak a lagúnák, a baktériumok gyorsabban szívták fela vizet sejtmembránjukon keresztül, mint ahogy azt a testük képes lett volnakezelni. Az eredmény a kipukkanásukban végződő ozmotikus sokk lett.

Az Atacama és a Mars közötti geológiai hasonlóságok miatt azAtacama a vörös bolygó egyfajta „helyettesítőjévé” vált. Az elmúlt 15 évben több mint 300 tanulmány használta a sivatagot a Mars analógiájaként. 1976-ban a NASA Viking űrszondái is mikrobákat kerestek a Marson, és a marsi földet vízzel keverték össze. „Valószínűleg ez nem volt a legjobb ötlet, hiszen ha a marsi mikroorganizmusok valóban az Atacama-sivatagban élőkhöz hasonlítanak, minden bizonnyal vízbe fullasztottuk őket” – mondta Fairén a Live Science-nek.

A Viking űrszondák óta más robotlátogatók is gyűjtöttek talajmintákat a Marson. Idén a NASA Mars Curiosity rovere olyan szerves molekulákat talált, amelyek – bár önmagukban nem bizonyították, hogy a Marson élet van – egy valamikori életforma lehetőségét jelezték.

„A tanulmány eredményeitől függetlenül alapvető fontosságú számunkra, hogy mintát vegyünk a marsi talajból, és azokat vissza is hozzuk a Földre, hiszen innen a távolból elég nehézkes a marsi talajt alaposan megvizsgálni” – mondta Dawn Sumner, a Kaliforniai Egyetem geológusa és asztrobiológusa.

A 2017-es Atacama-eset nem az első volt, abnormális esőzéseket 2015-ben is megfigyeltek, ami az éves csapadékmennyiséget megtízszerezte. Ezt a tendenciát az éghajlatváltozásnak tulajdonítják, amely megváltoztatja az időjárási mintázatokat. Ha ez a tendencia folytatódik, Fairén szerint az Atacama-sivatag mikro-ökoszisztémák teljesen megváltozhatnak.

„A jelenlegi ökoszisztémák teljes egészében kicserélődnének, mivel az Atacama-ban élő mikroorganizmusok nem lesznek képesek olyan helyeken élni, ahol nagy esőzések vannak” – mondta Fairén a Live Science-nek.

Képek a virágzó sivatagról: https://www.livescience.com/52632-atacama-desert-flowers-bloom.html
Marshoz hasonló helyek a Földön: https://www.livescience.com/31650-mars-like-places-on-earth.html

Írta: Mara Johnson-Groh

Forrás: https://www.livescience.com/64236-atacama-rain-bacteria-burst.html

Fordította: Kádár Anett

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.